Magyarország szélviszonyainak kialakításában két lényeges tényező játszik szerepet: az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, valamint a domborzat módosító hatása.
A szél iránya és sebessége alapvető éghajlati paraméterek. A szél irányán mindig azt az égtájat értjük, amerről fúj.

1. ábra
Az uralkodó szélirányok a 2001-2020 közötti időszak alapján

A mérsékelt éghajlati övben, nagyobb magasságokban a nyugatias szelek az uralkodóak, de alacsonyabb szinteken a domborzat ezt jelentősen befolyásolja. Magyarország területén – elhelyezkedéséből következően – az uralkodó szélirány, más szóval a leggyakoribb szélirány az északnyugati, míg a délies szeleknek másodmaximuma van (1. és 2. ábra). Az általános cirkuláció északnyugatias irányú fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon északkeleti az uralkodó szélirány. A mérsékelt öv szelei azonban a cirkuláció különböző fázisai következtében nem állandók, hazánkban a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága általában csak 15-35% között ingadozik. A 2001-2020 időszak országos átlaga szerint az esetek 17,4%-ában volt jellemző az uralkodó, ÉNy-i szélirány (2. ábra). Az esetek 65-85%-ában tehát nem az uralkodó irányból fúj a szél.

2. ábra
Országos átlagos szélirányok gyakorisága 2001-2020 közötti időszak alapján

3. ábra
Az évi átlagos szélsebesség a 2001-2020 közötti időszak alapján

A szélsebesség aktuális értékét nagymértékben befolyásolják a lokális tényezők. A szélsebesség a makroléptékű tényezőkön kívül a domborzattól, a felszínborítottságtól és az adott hely környezetében levő egyéb akadályoktól (épületek, fák, fasorok stb.) függ.
Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak, de a fentiek miatt lokálisan ettől jelentősen eltérő értékek is megfigyelhetők (3.ábra).

4. ábra
A havi szélsebesség országos átlagai a 2001-2020 közötti időszak alapján

A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszak a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában nyár végén és ősz elején tapasztalhatók (4. ábra).
Hazánkban országos átlagban évente 131 szeles nap fordul elő (vagyis amikor a szél legerősebb lökésének sebessége eléri vagy meghaladja a 10 m/s-t), és ezek közül 33 nap viharos (vagyis ennyi alkalommal nagyobb a széllökés 15 m/s-nál is).