Utóbbi éveink hóínsége a budapesti adatok tükrében

Babolcsai György

Budapest-Pestszentlőrinc szinoptikus főállomásán - amely állomás jól reprezentálja a város síkvidéki területeinek hóviszonyait - 1953 óta, tehát 72 éve végeznek napi rendszerességű hóvastagságmérést. Ezt a hosszú adatsort vettük most vizsgálat alá.

A hótakarós napok számának (azon napok számának, amelyeken a reggel 7 órás méréskor összefüggő, legalább 1 cm-es hótakaró borította a talajt) évtizedes, illetve tört évtizedes átlagait mutatja be az 1. ábra. Az évtizedes átlag többnyire 30 nap közelében alakult. A 60-as évek havasabbak voltak, majd a rá következő évtized hóban szegényebb. Aztán az időszak végén drasztikus csökkenés látható: már a 2010-es évtized is a legkevesebb hótakarós napot hozta el a mérési adatsor teljes évtizedei közül, de az utóbbi négy év átlagosan 5 hótakarós napja kirívóan alacsony érték.

1. ábra
A hótakarós napok számának évtizedes átlagai Budapest-Pestszentlőrincen (1953/54-2024/25)

A 10 cm-t elérő napi hótakaró növekedések telenkénti száma látható a 2. ábrán (azaz amikor két egymást követő reggel 7 órás mérései között 10 cm-t elérő pozitív változás, vagyis növekedés mutatkozik), amely a komolyabb megmaradó hóréteget eredményező havazásokról tudósít. Az utolsó tizenkét télen nem volt ilyen havazás, míg előtte három éves szünet is csak kétszer fordult elő. Ez rendkívülinek mondható.

2. ábra
A 10 cm-t elérő napi hóvastagság-növekedések száma Budapest-Pestszentlőrincen (1953/54-2024/25)

Az egyes hóvastagságokat elérő előfordulások telenkénti számát mutatja be a 3. ábra, a telenkénti maximális hóvastagságot pedig a 4. ábra. Ezek szerint 15 éve nem gyűlt össze 20 cm-t elérő hóréteg a pestszentlőrinci állomáson, és ez már kétszer olyan hosszú időszak, mint ami ezt megelőzően a mérési adatsorban előfordult.

3. ábra
Egyes hóvastagságokat elérő előfordulások száma Budapest-Pestszentlőrincen (1953/54-2024/25)

4. ábra
A telenkénti maximális hóvastagság Budapest-Pestszentlőrincen (1953/54-2024/25)

A hóadatok vizsgálata során még egy szembetűnő változást figyelhetünk meg.

A két, egyenként három évtizedet és egy tört évtizedet felölelő időszakot összehasonlító 5. ábra szerint január utolsó három hetében az átlagos hóvastagság (ez nem a hótakarós napok átlagos hóvastagsága, a hótakaró nélküli napok is szerepelnek az átlagban) drasztikus visszaesése mutatkozik. (A hóvastagság napi felbontású menete évről évre annyira szeszélyesen változik, hogy ebben csak hosszabb, több évtizedes időszakokra van értelme átlagolni.)

5. ábra
Az átlagos hóvastagság november 1-től március 31-ig Budapest-Pestszentlőrincen
(1953/54-1990/91 kékkel és 1991/92-2024/25 pirossal)

Összegzésül elmondhatjuk, hogy a mérések tanúsága szerint immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát, ami rendkívüli. A hóhiány elsődleges oka teleink enyhesége (az utóbbi tizenkét tél átlaghőmérséklete átlagosan mintegy 2 °C-kal volt magasabb a sokévi átlagnál, köztük mindössze egy tél volt az aktuális klíma-normálnál hidegebb), az utolsó tizenkét tél csapadékmennyisége összességében az átlag körül alakult. Megállapítható továbbá, hogy az utolsó három és fél évtizedben a január havassága drasztikusan visszaesett a megelőző hasonló hosszúságú időszakhoz képest.

Végezetül azért hozzá kell tennünk, hogy természetesen az éghajlatváltozás mellett is lehetnek még a jövőben akár kifejezetten havas teleink is - ha ritkábban is, mint korábban.