2015. július 8-án az év eddigi legpusztítóbb, milliárdos károkat okozó szupercellái alakultak ki. A szupercellák ugyanakkor látványos és egyben félelmetes felhőformációkkal, tudományos szempontból érdekes meteorológiai képződményekkel kápráztatták el a viharvadászokat. A helyzet komolyságát az is szemlélteti, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat először adott ki az idén harmadfokú figyelmeztető előrejelzést és riasztást heves zivatarokra. Mivel a várható viharok erejét az egyesület viharvadászai is hasonlóan ítélték meg, egy részletes modellelemzést követően több csapat is útnak indult, hogy az érkező, heves eseményeket is felsorakoztató szupercellákat „levadássza”.

2015. július 25-én egy nagyon meleg periódus záró fejezeteként délnyugati irányból zivatarok érték el az országhatárt. Az egyre erősödő zivatarlánc (a szakirodalomi elnevezés szerint "squall line") a Balatonhoz érve már orkán erejű széllökéseket, heves villámlást, néhány helyen felhőszakadást okozott. Ez az időjárási helyzet klasszikus esetnek számít a balatoni viharjelzésben. Ehhez hasonló jelenség, amelyet „szlovéniai instabilitási vonal” néven ismer a hazai előrejelző szakma, az egyik legfélelmetesebb helyzetnek számít, mivel rendkívül gyorsan képes felerősödni, és a Balaton tengelye mentén végigvonulva rendszerint jelentős károkat okoz. Ezúttal sem történt máshogy: a vihar hajókat rongált meg, fákat csavart ki, felsővezetékeket tépett le. Ugyanakkor nem érkezett váratlanul az ítéletidő, az előrejelzések és riasztások nyomán a forró hétvégén a fürdőzőket, vitorlázókat előre figyelmeztették, és ahol kellett időben ott volt a mentés.

Az idei nyár egészen más arcát mutatja, mint a tavalyi. Július utolsó dekádjába érve már a második komolyabb hőhullámot szenvedjük el. Június első felében is kaptunk már ízelítőt a nyárból, de a két komoly júliusi hőségperiódus valóban próbára teszi a szervezetünket. A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót meghosszabbította július 24. (péntek) 24:00 óráig az ország egész területére vonatkozóan.

A július első felében Európa legnagyobb részét érintő hőhullámnak egy markáns hidegfront vetett véget. A hűvösebb légtömegek 2015. július 8-án érték el a Kárpát-medencét, és elsősorban a Dunántúl középső részén, illetve Budapesten heves zivatarokat okoztak. A zivatarcellák között meghatározó szerepet kapott egy szupercella, amely a Bakony fölött kialakulva keleti irányba mozgott, és jelentős károkat okozott Székesfehérvár-Budapest vonal sűrűn lakott területein. Nem ez volt az idei első ilyen jelenség, és nem is a legerősebb, hiszen a Duna-Tisza közén, illetve Szabolcs-Szatmár megye keleti végein ehhez hasonló forgó zivatar már okozott rendkívüli szélvihart és jégkárt.  Jelen írás a vihar kialakulásának körülményeit és annak lefolyását mutatja be.

A május meghozta a szupercella özönt hazánkba. A május 13-i események után egy héttel, május 20-ára ismét egy olyan időjárási helyzet állt elő, ami kedvezett a szupercellák kialakulásának. A Viharvadászok Egyesülete az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatásával ismét a viharok nyomába eredt, hogy tovább gazdagítsa a hazánkban kialakuló zivatarokról szerzett terepi ismereteket.

A szélsőséges időjárási helyzetek sorozata úgy tűnik, hogy 2015-ben is folytatódik. Az év első szakaszának rendkívül száraz periódusát, amely már országos aszállyal fenyegetett, egy intenzív néhány napos csapadékos periódus váltotta fel, ahol négy nap alatt helyenként 100 mm-t meghaladó csapadék hullott, majd az ország keleti csücskében, Szatmárban rendkívül intenzív jégesők okoztak hatalmas károkat. A csapadékos időszak kiváltója egy, az Alpok déli-délkeleti részén kimélyült ciklon volt, amely egészen messziről, a trópusi területekről származó nedvességtől kapott hosszú fennmaradásához támogatást.

2015. május 13-án a Viharvadászok Egyesülete végrehajtotta az idei év első szervezett viharvadászatát, mely során az Alpokalján két szupercellát is sikerült dokumentálniuk.

2015. május 6-án, szerdán a menetrend szerint érkező hidegfront előtt igen kedvezőek voltak a feltételek hosszú élettartamú, károkozó széllel és jégesővel járó, ún. szupercellás zivatarok kialakulásához. A következő írás röviden és közérthetően összefoglalja, hogy – a prognózist készítő szakember számára – milyen előjelei lehetnek az ilyen, igen komoly viharok létrejöttének.

Hazánkban részleges napfogyatkozást figyelhettünk meg 2015. március 20-án. Hazánkból nézve a maximális fedéskor kb. 60 százalékos volt napfogyatkozás, azaz a napkorongnak közel 60 százalékát fedte el a Hold.
A földfelszínen mért napsugárzási komponensek napfogyatkozás alatti változása nem tartogat nagy meglepetéseket. Elég pontosan meg lehet számítással becsülni, hogy a különböző komponensek hogy fognak változni egy napfogyatkozás alatt. Mégis érdekes a változások kiértékelése zavartalan körülmények közötti, azaz teljesen derült égbolt esetén, mert a változás függ a légkör aktuális napsugárzás átbocsátási viszonyaitól.

Az időjárási radarok alapvetően a légkörben mozgó, csapadékot adó felhők követésére készültek. A légkör és a víz összjátéka azonban időnként különleges ábrákat rajzol a radarok képernyőjére. Ez történt 2015. február 17-én is, amikor a radarképeken a Balaton hullámai jelentek meg.