Felhők spontán jegesedése

A felhőket fagypont alatti hőmérséklet esetén is még bőven vízcseppecskék alkotják. Gyakran csak -20, -30 °C alatt történik meg a jégkristályok kialakulása. Esetenként – mint például október 3-án a főváros fölött – a fázisátalakulás folyamatát szabad szemmel is követhetjük a felhőzeten.

Október 3-án délután 6-6,5 km-es magasságban, kb. -20 °C fokos, túlhűlt vízcseppekből álló felhőzet vonult fel és átmenetileg az égbolt egy nagyobb részét beborította. Arra lehettünk figyelmesek, hogy a felhők egy része hirtelen „gondol egyet” és fázisátalakuláson esik át. Jégkristályok, hópelyhek keletkeznek, melyek hullani kezdenek, majd szublimálnak, elolvadnak, elpárolognak és általában a talajt már nem éri el csapadék. /Virgának nevezzük az olyan csapadéksávot, mely nem éri el a felszínt./ A jelenség látványosabb megnyilvánulását az angol irodalomban "fallstreak hole" vagy "hole punch cloud"-nak nevezik, melyet magyarul lyukfelhőnek fordíthatunk.

A csapadéksávok egy-egy kisebb pontban a radarképen is megjelennek. A műholdképeken is nyomon követhetjük felhőzet fázisának megváltozását. A jégkristályokból álló felhőzet, illetve a csapadéksávok bizonyos hullámhossz tartományban kisebb albedót mutatnak, tehát kisebb részben verik vissza a rájuk eső napfényt. A bemutatott kompozitképeken türkiz színekre vált a felhőzet a jegesedés megindulásakor.