2019. július 27-én 19 óra körül izolált szupercellák haladtak a Bakony északi oldalán, amelyeken hatalmas méretű mammatus felhőket lehetett megfigyelni a Balaton déli partjáról. Körülbelül 20 óra körül egy zivatarrendszer is felépült a nyugati medencében, ami több helyen viharos szelet és felhőszakadást okozott. A legerősebb széllökés Fonyódon elérte a 91 km/h-t, Balatonmáriafürdőn pedig a 83 km/h-t.

A kiterjedt zivatartevékenységhez alapvetően hátrom tényező szükséges: elegendő nedvesség, labilis légrétegződés és valamiféle légköri emelőhatás. Jelenleg mindháromból jut bőven hazánk területén, ezt bizonyára sokan tapasztalják, és feltehetően kevesen örülnek neki. Különösen a június 27. szombati nap során jelentős esélye van felhőszakadás kialakulásának, mégpedig hegyvidéki környezetben, amely akár villámárvizek kialakulását is eredményezhetni. Mit jelent ez, miért alakul ki, és hogyan készüljünk fel rá?

Az 51. Kékszalag különösen gyenge szeles versenyként vonul be a balatoni vitorlázás történetébe. A július 18-19-ei verseny alatt a Balaton közvetlen közelében kialakultak záporok, sőt zivatarok is, azonban az azokból kifújó szél csak érintette a Balaton vízterületét. A hajók kisebb részt a környező záporok "maradék" szelét, nagyobb részt a gyenge tavi cirkulációt tudták csak felhasználni.

Az ECMWF Newsletter 2019 nyári számában magyar vonatkozású cikk jelent meg. A cikk megemlékezik róla, hogy Magyarország 25 éve az ECMWF társult tagja. A negyedévszázados évforduló kapcsán egy tanulmány is megjelent az OMSZ honlapján, amiből  többek között megtudhatjuk, hogy "Az elmúlt évtizedekben a középtávú időjárás előrejelzések megbízhatósága jelentős mértékben nőtt. A hazai fejlődést jelentős mértékben segítette, hogy Magyarország 1994-ben a közép-keleti európai régióból elsőként csatlakozott a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjához, az ECMWF-hez."

A Kékszalag verseny időjárása eddig a számításoknak megfelelően alakult. A gyenge szeles kezdés után a délen elvonult csapadékzónából kifújó szél sokat javított a helyzeten: a szélcsend helyett gyenge nyugatias áramlás – ha lassan is – de mozgásban tarotta a középmezőnyt. Az élmezőny jól kihasználva a délnyugati szelet 11:20 körül vette a siófoki bóját, nem messze az OMSZ siófoki obszervatóriumától. A versenyben fordulatot jelenthet a keleti medencéhez északról közelítő zivatar, amely hátszelet biztosíthat a lemaradóknak is.

Hétvége a Balatonnál a versenyek jegyében zajlott. A Red Bull műrepülős verseny és a Fehérszalag vitorlás verseny egy időben került megrendezésre a Balaton keleti medencéjében. A versenyeket egy lecsapó, látványos, de szerencsére nem túl erős vihar zavarta meg, ami rövid ideig tartó, 50 km/h körüli széllökéseket okozozott a kora délutáni órákban. A vihart a siófoki obszervatórium kamerája is megörökítette.

Az angol nyelvű kiadvány, amely magyar vonatkozású írást is tartalmaz elérhető az ECMWF honlapján, illetve letölthető PDF formátumban is.

Bár a maximum-hőmérséklet rekordja ma nem dőlt meg (ugyanis az 41,3 fok, amelyet 1950-ben mértek Csongrádon), de előzetes adatok alapján elmondható, hogy az idei év eddigi legmelegebb napján vagyunk túl, általában 34, 35 fok körül alakultak a maximumok. Július 1-én a csúcshőmérséklet az ország több pontján is meghaladta a 36,4 fokot (az eddigi csúcstartó, amely az előző kánikula alatt fordult elő, június 27-én), de a legmelegebbet Tiszaalpáron mérték, ott 37,5 fokig melegedett a levegő.

2019. június 27-én a déli órákban az északkeleti országrészt heves zivatarok érték el.