Árhullám és aszály egyszerre az országban

Szombattól keddig a Dunántúlon nagy mennyiségű csapadék hullott: többnyire 50-100 mm, de sokfelé e fölötti mennyiség is előfordult. Az augusztus végi rekord alacsony dunai vízállasok után árhullámok vonulnak le a folyókon, és többfelé súlyos károkat okozó villámárvizek is előfordultak. Ezeken a területeken a talaj teljesen telített nedvességgel. Ezzel szemben a keleti országrészben jóval kevesebb esett, sőt egyes körzetek szinte teljesen kimaradtak a csapadékból. Alig esett például Debrecen és Nyíregyháza térségében, amely már eddig is az ország legszárazabb területe volt (1. ábra). Itt 100 mm-nél is több csapadék hiányzik a talajból.

 

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1500 és 1700 foknap között járnak az országban. A  2. és 3. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani). Az mindenesetre megállapítható, hogy ezek az értékek nagyon magasak, jóval az átlagos értékek fölött vannak, a legtöbb hibrid fajtának már bőven elegendő hőmennyiség gyűlt össze a beéréshez.

 

A hőösszeg többlete miatt az átlagosnál nagyjából két héttel előrébb járnak az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó beérett, az aratása, ahol a csapadékos idő nem hátráltatja, folyamatban van. A kukorica is a teljes érés-növényszáradás fenológiai fázisában jár, többfelé elkezdődött ennek az aratása is. A korai betakarítás miatt elegendő idő lesz az őszi vetések előkészítésére és elvégzésére. A szüret a később érő szőlőfajtáknál is megkezdődött. A repcemag sokfelé a talajban van, az augusztusi vetések helyenként már szikleveles állapotban vannak. A Dunántúlon az eső megakasztotta a betakarítást, a felázott talajra napokig nem lehet gépekkel rámenni és a termésnek is száradnia kell. Ezzel szemben a Nyírségben és a Hajdúságban továbbra is lehet haladni, de az elvetett repce a száraz talajban nem kel ki.

 

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége már egyre kisebb. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg aránya tovább csökkent (sárga és vörös területek). Az anomália térkép a Dunántúl déli kétharmadán és a középső országrész nagy részén a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, ugyanakkor a Tiszántúlon és északnyugaton nagy területű jelentős negatív eltérés is megfigyelhető, mely az augusztusi kevés csapadéknak és az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.

 

Az előttünk álló napokban nagyrészt napos, száraz, meleg idő valószínű. Pénteken és szombaton szórványosan alakulhat ki záporeső, zivatar, majd vasárnaptól csökken a csapadék esélye, a jövő hét első felében pedig egyértelműen száraz idő várható. Az egy hetes csapadékösszeg területi átlagban 5 mm alatt valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke eleinte 25 fok körül alakul, majd a jövő héten erősödik a nappali felmelegedés, 25 és 30 fok közötti maximumok várhatók. Az egyre hosszabbodó éjszakák miatt a hajnalok azonban már viszonylag hűvösek lesznek és a szélcsendes éjszakákon a nedves talajú területeken erős harmatra, valamint sekély pára és ködfoltokra is számítani lehet.

 

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

 

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.