Tartós lehűlés

A mögöttünk álló két hétben jellemzően száraz idő uralkodott az országban, csak elszórtan alakultak ki nem nagy mennyiségű csapadékot adó záporok. Ennek megfelelően a talaj felső része is többnyire száraz, a Nyírség és a Hajdúság területén különösen száraz. A 20 cm-nél mélyebb rétegekben a szeptember eleji nagy csapadék eloszlásának megfelelően a Dunántúlon van több nedvesség a talajban, az ország keleti felén a nagyobb mélységekben is számottevő, 100-150 mm közötti a vízhiány.
A hétvégén véget érő, közel két héten át tartó száraz, meleg időszak során az átlaghőmérséklet is 3-4 fokkal volt magasabb az ilyenkor megszokottnál, és az eltérés elsősorban a magas, 30 fokot megközelítő maximum hőmérsékleti értékekből adódott.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1650 és 1850 foknap között járnak az országban. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel, míg a 3. ábrán a hőösszeg területi eloszlását láthatjuk. A legmagasabb értékek a Tisza alsó szakaszának környékén vannak, míg a legalacsonyabbak (a magasabb területeket leszámítva) az északi és a nyugati határszélen. Talán meglepő, hogy milyen magasak az értékek a Bodrogközben és az Északi-középhegység déli lábánál, de mint érdeksség a budapesti városi hősziget is látványosan kirajzolódik. Az értékek rekord közeliek, már bőven elegendő hőmennyiség gyűlt össze a kukorica beéréséhez. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani).

A hőösszeg jelentős többlete miatt az átlagosnál nagyjából két-három héttel előrébb járnak a fenológiai fázisok és az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó és a kukorica beérett, az aratása folyamatban van. A száraz idő hatására a kukorica szemeknek egyre ideálisabb a nedvességtartalma, a gombás fertőzések visszaszorultak. A korai betakarítás miatt elegendő idő lesz az őszi vetések előkészítésére és elvégzésére. A kikelt repce számára a legtöbb helyen elegendő nedvesség áll a rendelkezésére a talajban, így jól fejlődhet, de a Nyírségben és a Hajdúságban a száraz talajban vontatott növényfejlődés várható.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége egyre kisebb. A változást mutató térkép szerint a csökkenés (sárga és vörös területek) mértéke mérséklődött, sőt a középső országrészben a szeptember eleji esők hatására növekedés tapasztalható. Az anomália térkép változatos képet mutat az országról: míg a Duna-Tisza közén az átlagosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező terültek is vannak, addig a Tiszántúl északi részén nagy területen jelentős negatív eltérés is megfigyelhető. A negatív eltérés részben az augusztusi kevés csapadéknak és az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be. Az erősen mozaikos területek (ahol kis területű vörös és zöld foltok egymás mellett találhatók) a vetésforgó miatt alakulnak ki attól függően, hogy az adott évben éppen milyen kultúra van a táblában.

A folytatásban változékonyabbra fordul időjárásunk. Pénteken még marad a napos, száraz, késő nyári idő. Szombaton északnyugat felől tartós lehűlést hozó hidegfront érkezik. Megnövekszik a felhőzet, és sokfelé várható eső, zápor, jellemzően 5 mm körüli csapadékra van kilátás. Vasárnap melegfront súrolja térségünket, melyből számottevő mennyiségű eső nem valószínű, majd hétfőn újabb hidegfront vonul át a jelenlegi számítások szerint a szombatihoz hasonló mennyiségű csapadékkal. Az említett frontokat erős, a jövő hét első napjaiban többfelé viharos szél kíséri. A hőmérséklet jelentősen visszaesik, szombaton a Tiszántúlon még 20 fok fölött alakulnak a maximumok, de a Dunántúlon már ekkor is csak 15, 16 fok várható. Vasárnap és hétfőn országszerte 20 fok körüli értékekre lehet számítani, majd keddtől csak 13, 18 fok valószínű. Ezzel együtt a hajnali lehűlés is erősödik, vasárnaptól a legtöbb helyen 10 fok alá hűl le reggelente a levegő, de szerdától a derült, szélvédett tájakon, elsősorban a keleti országrészben talajmenti fagyok is előfordulhatnak.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. szeptember 20.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár

3. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszeg területi eloszlása