2024. november 24. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2019. június 20. 11:48

Az átlagostól jóval nagyobb növényi zöld tömeg az Alföldön

A műholdas mérések szerint az átlagostól jóval nagyobb a növényi zöld tömeg mennyisége az Alföldön, mely a csapadékos, meleg időnek köszönhető. Északnyugaton és Fejér megye nagyobb részén azonban kevesebb esett, ott már nagy szükség lenne a csapadékra. A héten arrafelé is pótlódhat a hiány, ugyanis még sokfelé várható zivatar, majd a jövő héttől szárad az idő és fokozatosan visszatér a hőség.

Az elmúlt hét második felében fokozódott az egész hétre jellemző hőség, és csütörtöktől már országszerte 33-36 fokig melegedett a levegő. A legmelegebb órákban légköri aszály is kialakult, és a magas napállás mellett erős UV sugárzás is perzselte a növények leveleit. A nagy melegben gyorsan száradt, és repedezett a talajok felszíne, a hétvégére a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma országszerte 50% alá, igen sokfelé 40% alá esett. Egyre nagyobb szükség volt egy kiadós csapadékra. Vasárnap délutántól aztán változás kezdődött időjárásunkban: zivataros, felhőszakadásos idő jött, és a forróság is mérséklődött. Különösen vasárnap és szerdán alakult ki több nagy kiterjedésű zivatarrendszerből sokfelé igen komoly mennyiségű csapadék. A záporos csapadékra jellemzően ez azonban rendkívül egyenetlen területi eloszlásban hullott, így hatalmas különbségek alakultak ki az országban (1. ábra). Többfelé súlyos károkat okozó felhőszakadás és villámárvíz alakult ki, máshol pedig csak egy-két csepp hullott. Kimaradt a csapadékból többek között az északnyugati határszél és Fejér megye nagyobb része. Ebből adódóan a talaj talajok felszíne sokfelé sáros, máshol kifejezetten száraz. A fölső 20 cm-es réteg nedvességtartalma az elmúlt napok csapadékából kimaradt területeken 40% alá csökkent (2. ábra), és a csapadékhiány már a mélyebb rétegekben is mutatkozik (3. ábra). Ezzel szemben az ország döntő részén kifejezetten jó a talaj nedvességtartalma.

Az őszi vetésű kalászos növények és az őszi káposztarepce jellemzően az érés fenológiai fázisában van. A napraforgó és a kukorica fejlődése felgyorsult, ahogy a korábbi csapadékos időjárás után a meleget is megkapták a növények. A burgonya és a gyümölcsök szintén intenzív növekedéssel reagáltak a meleg, esős időre, ahogy sajnos a gyomnövények is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 460 és 560 foknap között, igen intenzív növekedésben vannak az országban. Az alacsonyabb értékek a Dunántúl nyugati részén, míg a magasabbak a keleti, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2018-as hőösszeg értékektől jelentősen, mintegy 170-230 foknappal vannak elmaradva az idei értékek, a sokéves átlagtól való korábbi elmaradás azonban az ország döntő részén gyakorlatilag megszűnt (4. ábra). Ez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt.

Az őszi vetésű kalászosok (és valamennyire a repce) számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be a Kecskemét és Nyíregyháza körüli terültre vonatkozó agrogramokon* (5. és 6. ábra). Aszályos körülmények uralkodtak ősszel és most áprilisban is. Ezekben az időszakokban nagyon száraz volt a talaj, nem tudott kikelni, majd fejlődni a növény. A későbbi esők ezt az elmaradást már nem tudták korrigálni, de sokat segítettek. A hőmérséklettel nincs komoly probléma, az enyhe őszi, és kora tavaszi időnek köszönhetően az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött jár.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (7. és 8. ábra). Áprilisban még jelentősen elmaradt az ideálistól a csapadék és így a talajnedvesség is. Májusban jócskán bepótlódott a hiány, feltöltődött a talaj, majd júniusban ismét visszacsökkent a talajnedvesség. Békéscsaba térségében jelenleg is optimális a talajnedvesség, a kukorica szépen fejlődik. Győr térsége és az attól északnyugatra eső országrész azonban jelenleg „kilóg” az országból, arrafelé immár csapadékhiány van. Az általában nedveseb északnyugaton most 100 mm-rel kevesebb csapadék hullott Békéscsabához képest április óta! A napi középhőmérséklet április első részében még az ideális fölött alakult, de már április utolsó hetétől május végéig tartósan az alatt maradt, tehát még az országos viszonylatban melegnek számító délkeleti országrészben is fázott a növény. Júniusban már ideálisan alakult a kukorica számára a hőmérséklet.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink a június első felére vonatkozó állapotokat tükrözik. Az index értéke a maximumhoz közeli ebben az időszakban. Ahogy az erről szóló, vegetációs indexek idősorát vizsgáló tanulmányunkban részletesen bemutattuk, az NDVI index országosan, a szántóföldi kultúrák átlagában és az erdőkben is május legvégén, június legelején éri el a maximumát. A nyár során lassú csökkenés a jellemző (az egyes szántóföldi kultúráknál külön-külön jelentős különbségek vannak). A zöld tömeg mennyiségében ebben az évben főleg a Dunántúlon ez a csökkenés már elkezdődött, míg az Alföld déli részén további az emelkedés. Ez talán annak köszönhető, hogy arrafelé nagy a kukorica és a napraforgó vetésterülete, melyek ebben az időszakban rohamosan fejlődnek. Az anomália térképen az Alföldön jelentős pozitív eltérést látunk, azaz kifejezetten jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a kultúrák, mely mindenképpen jó hír. Másfelé az országban átlag körüli értékeket találunk. Az erősen mozaikos (a sűrűn váltakozó vörös és sötétzöld) foltok a vetésforgó során az évente eltérő kultúrák miatt alakulnak ki.

A következő napokban folytatódik a nyári időjárás: vasárnapig, hétfőig gyakori záporokra, zivatarokra kell számítani, helyenként károkozó felhőszakadás és szélvihar is előfordulhat. Területi átlagban jövő szerdáig 10-40 mm csapadék valószínű, viszont a záporos jelleg miatt nagy területi eltérések lehetnek. Néhol felhőszakadás, másfelé pedig épp csak pár csepp is előfordulhat, ráadásul az említett összegnek meglehetősen nagy a bizonytalansága. Továbbra is erős lesz a párolgás, a talaj vízkészlete azonban összességében növekedni fog. Hétfőtől egyre csökken a zivatarok kialakulásának valószínűsége, a jövő hét közepére már teljesen száraz idő valószínű. Hosszúak a nappalok, a jövő héttől pedig a kevés felhő miatt sok lesz a növények számára fontos napsütés. A naposabb idővel egyre melegszik a levegő: a héten még maradnak a 25-30 fokos maximumok, azonban a jövő héten fokozatosan visszatér a hőség. Szerdán a legmelegebb órák hőmérséklete már többnyire 30 fok fölött alakul majd, és a folytatásban további melegedés valószínű. A hőösszeg intenzíven fog gyűlni, a 10 fokos bázissal számolt egy hét alatt mintegy 100 foknapot emelkedik, a jövő hét közepére délkeleten már eléri a 650 foknapot. A páratartalom a csapadék hatására a héten még sokszor magas marad (80-95%), a levelek felülete gyakran lesz nedves, így a gombás megbetegedések számára kedvezőek lesznek a körülmények. A jövő héttől szárad a levegő, olyannyira, hogy a hét második felében napközben már sokfelé 30-40 % alá csökken a nappali órákban. A szél vasárnap és hétfőn északiasra fordul, és sokfelé megerősödik. Zivatarfelhők környezetében viharos, akár károkozó széllökések is előfordulhatnak. A hosszabb távú, de ezzel együtt bizonytalanabb előrejelzések szerint a jövő hét legvégére érkezhet felfrissülés és csapadék.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2019. június 20.


* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy –többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.


1. ábra: 5 napos csapadékösszeg 2019. június 19-ig (mm)


2. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2019. június 19-én (%)


3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. június 19-én (%)


4. ábra: Kukorica növekedési foknap eltérése a sokéves átlagtól 2019. június 18-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


5. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. június 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


6. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2019. június 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


7. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2019. június 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)


8. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. június 19-ig
(részletes magyarázat a szövegben)