Valamennyi esőt a fagyosszentek is hoznak

A múlt héten szerdáig még többfelé fordult elő kisebb eső, zápor, helyenként zivatar az országban, de az aszályt enyhítő mennyiségű csapadék csak az északkeleti határszélen, Tiszabecs környékén hullott (1. ábra). A hét második felében további, említést érdemlő csapadék már nem fordult elő, így a 30 napos összeg az ország nagyobb részén 20 mm alatt alakul, csak délnyugaton és északkeleten van 40 mm-t meghaladó mennyiség (2. ábra). Az elmúlt 30 nap során az átlaghoz képest mintegy 10-40 mm-es az elmaradás (3. ábra), 90 napot tekintve pedig többnyire 20-70 mm (4. ábra).
A talaj felszín közeli, felső 20 cm-es rétegének vízellátottsága a hét második felében ismét romlott, délnyugat és északkelet kivételével a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (5. ábra). A felső 50 cm nedvességtartalma többnyire a kritikus 40% körül, sokfelé az alatt alakul (6. ábra). A fél méternél mélyebb rétegek vízellátottsága az őszi-téli csapadék miatt még jónak mondható, bár ez is folyamatosan veszít nedvességtartalmából.
A hőmérséklet a hét közepére jó pár fokot visszaesett: míg a maximumok a hételején még 20 fok körül alakultak, addig szerdán északkeleten alig haladta meg a 10 fokot. A szél leállása után a péntek reggel lett a leghidegebb, nagy területen 1-2 fokig csökkent a hőmérséklet, de Nógrádban gyenge fagyok is előfordultak (7. ábra). A hét végére a délies áramlással igen meleg levegő érkezett fölénk, vasárnap a csúcshőmérséklet délkeleten már a 30 fokot is elérte (8. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet 20 fok közelében alakul.

Szántóföldi növényeink közül az őszi árpa a kalászhányás (9. ábra), a búza a zászlósleveles fenológiai fázisban jár (10. ábra), míg az őszi káposztarepce a virágzás végén (11. ábra). A táblák állapota most az elmúlt két hét csapadékmennyiségének függvényében alakul. Fejlődésüknek ebben a szakaszában igényelnék a legtöbb nedvességet, márpedig ahol a 10 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége az elmúlt két hétben és a talajok vízgazdálkodása is rosszabb, ott gyengén fejlettek az állományok. A kikelt napraforgó (12. ábra) és kukorica (13. ábra) számára is nedvességre, mielőbb legalább 20-30 mm csapadékra lenne szükség. A kukorica ilyen körülmények között az átlagosnál mélyebbre hatol gyökereivel, keresi a nedvességet, mely még a nyári időszakban is fontos lehet. Ahol nem fagyott el, ott egyre többfelé kezdődik meg az akác virágzása.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az április végére, május elejére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A zöld tömeg mennyisége szinte csak az erdeinkben növekedett, a szántókon alig látunk növekedést, mely egyértelműen a száraz idő következménye. Az anomália térkép a vetésforgó miatt csalóka, de összességében egyre nagyobb területen mutat negatív eltérést, ez különösen északkeleten szembetűnő.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek folyamatosan frissülő térképein az aktuális értékek mellett az előző éves hőösszegtől, illetve az átlagtól vett eltérés is látható, valamint tíz napos előrejelzés is. A különböző növények számára (és sok kártevő számára is) az egyes fenológiai fázisok eléréséhez, így a teljes éréshez is meghatározott mennyiségű hőösszegre van szükség. Az egyes növényfajták csak bizonyos hőmérséklet fölött fejlődnek, a különböző növényeknél ez eltérő úgynevezett bázishőmérsékletet jelent (kukoricánál ez a hőmérséklet 10 Celsius fok). Az értékekből arra is következtethetünk, hogy a növények, elsősorban a kukorica fenológiai fázisai az átlaghoz képest hamarabb vagy később következnek be. Jelenleg többnyire 180 és 210 foknap között járnak az értékek, ez mintegy 10-50 foknappal a sokéves átlag fölött van. A tavalyi értékekhez képest a nyugati határszélen 50 foknapos többlet van, ezzel szemben a Tiszántúl északi felén nincs eltérés.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (14. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó és május első hetében érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot. A halmozott csapadékösszeg így már jócskán elmarad az ideális értéktől. A növények optimális fejlődéséhez a jelenlegi kritikus időszakban ez a talajnedvesség nem elégséges. A tavasz első két hónapja kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, jelenleg viszont a csapadékhiány a korlátozó tényező.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (15. ábra). Az áprilisi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. Bár május első hetében esett annyi eső, hogy a talaj nedvességtartalma kevéssel meghaladja a 40%-os értéket, azóta azonban sokat száradt a talaj. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott áprilisban, több hideghullám is előfordult, és még a hónap végén is kialakultak éjszakai fagyok. A görgetett hőösszeg kissé az optimális fölött alakul, de összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indul a vegetációs időszak.

Az előttünk álló héten változékony időre számíthatunk. Keddre markáns hidegfont érkezik, péntekig pedig egy hosszan elnyúló, szinte egész Európát kettészelő nyugat-kelet irányú vonalban (melybe a Kárpát-medence is beletartozik) „birkózik” majd egymással az észak felől érkező hideg és a délről jövő szubtrópusi légtömeg. A hullámzó frontrendszer többször is átvonul majd hazánk fölött, így hol a hideg, hol a meleg oldalra, de sajnos a jelenlegi számítások szerint nem a csapadékos sávba kerülünk. Több-kevesebb csapadék azért várható keddtől péntekig, összességében 2-10 mm, de ennek mennyisége nagyon bizonytalan, lehet ettől több is. A szél kedden még sokfelé lesz viharos, és a hét további napjaiban is gyakran megerősödik. A hőmérséklet keddre jelentősen csökken, Szervác Nógrádba gyenge fagyot is hozhat. A maximumokban nagy különbségek alakulhatnak majd ki az északi és a délkeleti országrész között. A hét végére megnyugszik az idő, a hőmérséklet 20 fok körül, kissé a fölött alakulhat majd.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. május 11.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Az elmúlt hét csapadékösszege (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege 2020. május 10-én (mm)

3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 10-én (mm)

4. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2020. május 10-én (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. május 10-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. május 10-én (%)

7. ábra
Minimumhőmérsékletek 2020. május 8-án (Celsius fok)

9. ábra
Maximumhőmérsékletek 2020. május 10-én (Celsius fok)

9. ábra
Őszi árpa Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila

10. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila

11. ábra
Ritkás őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila

12. ábra
Kisorolt napraforgó Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila

13. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2020. május 7-én
fotó: Kovács Attila

14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. május 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. május 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)