Medárdi időjárás hozza az éltető csapadékot

Az elmúlt héten is sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban: szerdán és csütörtökön helyenként már nagyobb mennyiségű csapadék hullott a délnyugatira forduló áramlás következtében, mely meleg és nedves levegőt kezdett térségünk fölé szállítani. Péntekre nyugat felől egy frontrendszer érkezett, mely főleg északnyugaton hozott jelentős csapadékot. Szombaton csak néhol volt zápor, zivatar, majd vasárnap és a hétfőre virradó éjjel főleg a középső országrészben esett sokfelé. Kis körzetekben felhőszakadás méretű csapadékhullás is előfordult. Összességében az elmúlt öt nap során általában 2 és 20 mm között alakult a lehullott csapadék mennyisége (1. ábra). Az elmúlt 30 csapadékösszege így már 25 és 55 mm között alakul (2. ábra), azonban vannak kisebb területek, ahol ettől kevesebb esett. Az átlagtól még mindig jóval elmaradunk, mintegy 10-40 mm-rel (3. ábra).
A talaj felszín közeli rétege sokfelé átnedvesedett, azonban az ország döntő részén a lehullott csapadék arra volt eddig elegendő, hogy a talaj felső 50 cm-es rétege ne száradjon tovább, hanem a kritikus 40%-os telítettség körül maradjon (4. ábra). A fél méternél mélyebb talajrétegekbe az elmúlt hetek csapadékából szinte semmi sem szivárgott le, ott tavasz eleje óta folyamatos a nedvességvesztés.
A meteorológiai nyár beköszöntével melegedett az idő, a maximum hőmérséklet a hét elején még 20, a hét második felében már 25 fok fölött, sőt vasárnap már országszerte 30 fok körül alakult.

Szántóföldi növényeink közül az őszi búza elvirágzott, az árpa az érés fenológiai fázisban jár, a repce pedig a magot fejleszti. Miskolc térégében a búza nem bokrosodott meg eléggé a tavasszal (5. ábra), a repce pedig nem hozott elég oldalhajtást (6. ábra), így ritkásak az állományok, kevesebb lesz a termés. A kapás növények közül a napraforgó sokat fejlődött, általában már 6-8 leveles állapotú (7. ábra). A kukoricának végre megjött a meleg, eddigi fejlődése elég vontatott volt, de már egyre többfelé az 5-7 leveles állapot a jellemző (8. ábra). Az állományok állapotát döntően befolyásolja az elmúlt időszak csapadékmennyisége és a talajok vízgazdálkodó képessége. Az eddig lehullott csapadék az állományoknak rendkívül jól jött, az őszi vetések szemfejlődésében rendkívül sokat segít. Javult az aszályhelyzet, a gyomosodás is megindult, de az állományok további fejlődéséhez további csapadékra van szükség. A nedvesebb idő, a magasabb páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a május második felére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A megelőző időszakhoz képest a változást mutató ábrán a Dunántúlon és északkeleten sokfelé látható kismértékű növekedés, ugyanakkor az Alföldön inkább csökkenés jellemző. Májusban a zöld tömeg növekedése a természetes, ennél nagyobb mértékben lenne optimális. Az anomália térképen a vetésforgó miatt a szántókat nem lehet értékelni, de az megállapítható, hogy már nem csak az alföldi területeken, hanem középhegységeink erdeiben is egyre nagyobb területet foglal el a negatív anomália a csapadékhiány miatt. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb a zöld tömeg mennyisége, gyengébbek a növények az átlagosnál, pedig a tavasz elején még jelentős pozitív eltérést láttunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek, jelenleg többnyire 340 és 400 foknap között vannak az országban. Az alacsonyabb értékek az északi, északkeleti országrészben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg. A 2019-es hőösszeg értékeknél északkeleten mintegy 30 foknapos elmaradás, míg a Dunántúlon 30-50 foknapos többlet látható. Ez a tavalyi hűvös májusi időjárás miatt alakul így. A sokéves átlaghoz képest jelentősen csökkent a pozitív eltérést mutató területek nagysága: a nyugati, délnyugati országrészben van némi többlet, míg az ország nagy részén kevéssel, mintegy 10-30 foknappal az átlag alatt alakulnak az értékek. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai többé-kevésbé a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. A halmozott csapadékösszeg jócskán, bő 100 mm-rel elmarad az ideális értéktől. A május végén érkezett csapadék a repcét a magképződés, a búzát a virágzás fenofázisában érte. Június elején is folytatódott a záporos időjárás, mely rendkívül sokat segített, összességében azonban a termés optimális fejlődéséhez ez a csapadék és talajnedvesség még mindig kevés. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, az átlagos alatti termésátlagokra van kilátás. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket, a májusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású a termésre nézve.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kecskemét és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (11. és 12. ábra). A tavaszi aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. Április elejétől már 100 mm körüli csapadékhiány halmozódott föl az optimálishoz képest mindkét bemutatott térségben, de az országban nagy különbségek alakultak ki. A kukorica ilyen időben mélyebb gyökeret növesztve keresi a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet egy nyári, esetlegesen aszályos időszak során még sokat érhet. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, Medárd körül nagyobb esőt adó csapadékrendszerek is kialakultak, így bízhatunk a növény immár közel optimális fejlődésében. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó a szezon.

Időjárásunk egész héten alig változik majd, azaz meleg, párás, záporos, zivataros napok következnek - Medárd igazán kitesz magáért. Minden nap számíthatunk, de nem mindenhol az országban akár heves záporok, zivatarok kialakulására. A hét vége felé csökken majd a csapadékhajlam. Összességében a héten akár 20-40 mm csapadékösszeg is összejöhet területi átlagban, bár a záporos jelleg miatt nagy területi különbségek is kialakulhatnak. Annak kicsi az esélye, hogy egy helyen ne essen legalább 10 mm. A talaj nedvességtartalma így jelentősen növekedhet, ami igen fontos a jelenlegi helyzetben. A csapadékosabb idővel a levegő páratartalma is megnövekszik, ami számos növényi kórokozó számára jelent kedvező feltételeket. A szél csak zivatarok környezetében erősödik meg vagy fokozódik viharossá, máshol legfeljebb élénk széllökések lesznek jellemzőek. Meleg marad az idő, a minimum hőmérsékletek 15 fok körül, a maximumok pedig 25 fok körül alakulnak, a hét végén pedig már inkább a 25-30 fokos értékek lesznek a jellemzőek.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. június 8.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2020. június 7-ig (mm)

2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2020. június 7-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. június 7-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2020. június 7-én (%)

5. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2020. június 5-én
fotó: Kovács Attila

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2020. június 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. június 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. június 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2020. június 7-ig
(részletes magyarázat a szövegben)