Főleg a Dunántúlon fokozódik a csapadékhiány

Az elmúlt héten két csapadékhullám vonult át az országon: a hétfőn este érkezett hidegfront már kedd délelőtt el is hagyta az országot, a következő pedig szombaton napközben érte el hazánkat (1. ábra). A két frontrendszer összességében többnyire 2 és 30 mm közötti csapadékot okozott, nagy különbségek alakultak ki az országrészek között. A legtöbb ezúttal is északkeleten esett, míg a Dunántúl északi, valamint a Duna-Tisza közének déli részén alig valami. Amíg az elmúlt 30 nap csapadékösszege keleten bőven meghaladja a sokéves átlagot, többfelé még annak dupláját is, addig a Dunántúlon helyenként 20-30 mm a hiány (2. ábra). A 90 napos csapadékösszeg átlagtól vett eltérését mutató ábrán még szembeötlőbb a hatalmas különbség a keleti és nyugati országrész között, a legnagyobb hiány Baranyában és a Kisalföldön van (3. ábra). Ebből adódóan a talajok nedvességtartalma is nagy eltéréseket mutat az ország egyes részei között (4. ábra). Keleten a felső fél-egy méteres réteg jó vízellátottságú, többfelé telített. Azonban a  Dunántúlon foltokban már a kritikusnak mondható határt, a 40%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható nedvességtartalom.
A múlt hétfői front átvonulása után a tiszta, száraz levegőben szerda reggelre többfelé 10 Celsius fok alá csökkent a hőmérséklet. Aztán intenzív melegedés kezdődött a légkörben és csütörtöktől már 30 fok körül, szombaton 30 és 35 fok között alakult a napi maximum. A hétvégi hidegfront pedig mintegy 10 fokos lehűlést hozott vasárnapra.

A szántókon javában zajlik az aratás (5. ábra). A betakarításra, a kedvező szemnedvességhez száraz és meleg időjárás lenne az ideális. A kapás növények közül a napraforgó egyre többfelé virágzik (6. ábra). A kukorica magassága Miskolc környékén, ahol június eleje-közepe óta kedvezőek a csapadékviszonyok, helyenként a két és fél métert is meghaladja, a szárakon pedig dupla csövek sorjáznak (7. ábra). Vannak gyengébben fejlett táblák is, ahol még nem kezdődött el a címerhányás fenológiai fázisa. A Dunántúlon, főleg a Kisalföldön, a Balaton térségében, Baranyában és Tolnában, valamint a Duna-Tisza közének nyugati, délnyugati részén nem ilyen kedvező a kép, arrafelé kiadós csapadékra lenne szükség a tavaszi vetések optimális fejlődéséhez.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken a június második felére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is egyértelműen erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen azokon a vidékeken, ahol döntően szántóföldek terülnek el, a csökkenés a jellemző, mely a kalászosok és a repce érésével van összefüggésben. Az állandó kultúrák uralta tájakon pedig kismértékű növekedést látunk, míg a Tiszántúl északi részén erőteljes a növekedés. Ez a csapadékos időjárás hatása. Az anomália térképen a szántóknál a vetésforgó miatt nagyon mozaikos a kép (kis területen belül váltják egymást a vörös és zöld foltok), míg az ország nagyobb részén a  esősebbre fordult idő miatt döntően pozitív eltéréseket látunk.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 700 és 800 foknap között van az országban (8. ábra). Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a déli, délkeleti tájakon figyelhetők meg, a különbség pedig nő az országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 20-50 foknapos az elmaradás, a Dunántúlon kisebb, míg északkeleten nagyobb az eltérés, amit az idén a meleg idő kései érkezése okozott. A sokéves átlaghoz képest többnyire 10-40 foknapos többletet találunk, a vegetációs időszak korábbi időszakában mutatkozott hiány mostanra pozitív eltérésbe ment át. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a szokásos időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). A grafikonokon gyorsan át tudjuk tekinteni a vegetációs időszak egyes periódusainak ideális vagy éppen kedvezőtlen alakulását. Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére, így azok szép állapotban mentek a télbe. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd február elejétől több hullámban is érkezett jelentősebb eső. Március második dekádjától április utolsó hetéig, nagyjából nyolc hétig alig esett, a talaj nagyon sokat vesztett a nedvességtartalmából. A felső 20 cm-es réteg országszerte csont szárazzá vált, de a fölső 50 cm-es réteg is elérte a kritikus szintet, már tavasszal aszály alakult ki. Az április utolsó hetében, majd májusban érkezett kissé nedvesebb időszak nem egyformán osztotta a csapadékot, csak kis területen jelentette az aszály megszűnését. Hiába esett aránylag gyakran május második felében, június elején, egyszerre többnyire nagyon kevés hullott, ami gyorsan el is párolgott, így nem tudta a talaj nedvességtartalmát számottevően növelni. Június első hetétől gyakoribbá váltak a jelentős mennyiségű csapadékot adó záporok, zivatarok, ami rendkívül sokat segített főként a búza szemfejlődésében, azonban ez a csapadék az őszi vetések számára már elég későn érkezett. A tavaszi csapadékhiány utólag már nem pótolható, bármennyi is esett júniusban. Az idei tavasz kifejezetten kedvezőtlen időjárást hozott az őszi vetések számára, ezért az átlagos alatti termésátlagokra volt kilátás. Az aratás kezdetén főleg a keleti országrészben akadályozta a gyakori csapadék és a felázott talaj a betakarítást. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén, április elején a növekedés üteme megtorpant, a komoly tavaszi fagyok negatívan befolyásolták a növényeket. A májusi és júniusi hűvösebb időjárás azonban a virágzás és szemképződés fázisának a hosszát megnövelte, mely kedvező hatású volt a termésre nézve, majd az érés utolsó szakaszára megérkezett a kánikula.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Győr és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. és 12. ábra). A tavaszi országos aszály mind a tetemes csapadékhiányt, mind a száraz talajt mutató ábrán nyomon követhető, a növény ezért csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban, és ez a hosszú gyökérzet a nyári csapadékhiányos időszak során még sokat ér. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és Medárd óta igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett (bár arrafelé is nagyok a terület különbségek), annyi, ami épp elég, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. A Kisalföldön a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka már kevesebb, mint fele az optimálisnak, így a talaj már kritikusan száraz, arrafelé a nyári növényeknek hatalmas szüksége lenne a csapadékra. Ezzel szemben keleten június közepe óta megfelelőek a nedvességi viszonyok. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet és júniusban is csak néhány nap érte el a hőmérséklet azt, amit a kukorica szeret. Összességében a növény számára kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a júniusi időjárás sokat segített, így a növény jelenleg többnyire szép állapotban van. A Dunántúlon azonban foltokban, például Győr térségében nem ilyen ideális a helyzet.

Az előttünk álló héten mérsékleten meleg időre számíthatunk, a kánikula nem tér vissza. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 22-27, míg szerdán átmenetileg 25-30 fok között valószínű. Csütörtökön egy hidegörvény érkezik hazánk fölé elszórt záporokkal, zivatarokkal, melyek egészen vasárnapig kialakulhatnak majd. Összességében területi átlagban 5-10 mm alatt marad a csapadékösszeg a héten, bár nagy területi különbségek lehetnek majd a záporos csapadék miatt. Sokfelé csak alig pár csepp hullhat, míg helyenként komolyabb mennyiség is eshet. A talajok vízkészlete összességében csökkenni fog ebben az időszakban. Tartós, komolyabb szél pénteken és szombaton a Dunántúlon, majd vasárnap már keleten is várható.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2020. július 13.

* Agrogram

Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
Az elmúlt 5 nap csapadékösszege 2020. július 12-én (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. július 12-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2020. július 12-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2020. július 12-én (%)

5. ábra
Aratásra váró őszi búza Miskolc térségében 2020. július 13-án
fotó: Kovács Attila

6. ábra
Virágzó napraforgó tábla Miskolc térségében 2020. július 13-án
fotó: Kovács Attila

7. ábra
A környéken fejlettnek számító kukorica Miskolc térségében 2020. július 13-án
fotó: Kovács Attila

8. ábra
A 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek 2020. július 12-én (foknap)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2020. július 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2020. július 12-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2020. július 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2020. július 12-ig (részletes magyarázat a szövegben)