Továbbra is hiányzik a meleg

Az elmúlt napok gyakran csapadékos időjárása jelentősen csökkentette a tavasz első felében kialakult szárazságot. Az elmúlt 10 nap során többnyire 15 és 40 mm csapadék hullott (1. ábra), bár középhegységeinkben jelentős hóréteg is kialakult a múlt hét első felében. A legnagyobb mennyiség, helyenként 40-50 mm éppen a múlt hét elejéig leginkább száraz észak-dunántúli és Budapest környéki területeken hullott. Az elmúlt 30 nap csapadékmennyisége ezzel együtt is az ország déli felén még mindig sokfelé 15-25 mm-rel elmarad az átlagos értékektől (2. ábra). A 90 napos csapadékösszeg anomália más térbeli eloszlást mutat: az északkeleti és viharsarki pozitív eltérés mellett az ország nagyobb részén 20-50 mm-es hiány mutatkozik (3. ábra). A talaj nedvességtartalma ennek ellenére országszerte kedvezővé vált, a felső 20 cm-es réteg nagy területen telítődött, sőt északkeleten helyenként ismét áll a víz a földeken. A kevesebb csapadékot kapott területeken is 60 % fölött alakul a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható víztartalom százalékában (4. ábra).
Ugyanakkor a hőmérséklet jelentősen elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől az elmúlt csaknem 10 nap során, csak most kedden és szerdán melegedett ideális szintre a levegő. Múlt csütörtökön a délnyugati határszélen, míg pénteken nyugaton és északon is (5. ábra), majd szombaton északon és keleten csökkent fagypont alá a hőmérséklet a hajnali órákban (6. ábra), ezeken a tájakon 0 , -3 fokos fagyok voltak jellemzőek. A délutáni maximumok országszerte 10 fok körül, a borúsabb, csapadékos tájakon ez alatt alakultak, csak kedden és szerdán melegedett 15 fok fölé a levegő. Így az 5 cm-en mért talajhőmérséklet csak most lépte át a 10 fokos küszöbértéket, jelenleg többnyire 9 és 13 fok között alakul a napi átlaga (7. ábra).

A szárbaindulás fenológiai fázisában járó őszi kalászosok, valamint a zöldbimbós és virágozni kezdő repce állományok számára egyaránt igen jól jött a csapadék, ahogy a már sokfelé elvetett tavaszi kalászosok és napraforgó csírázásához és keléséhez is nagy szükség volt az áztató esőre.
A kukorica vetése időben aktuális, most a kellő nedvességet is megkapta a talaj, a talajhőmérséklet pedig ismét elérte a 10 fokos küszöbértéket. Bár a hét végén még hidegek lesznek az éjszakák, a jövő héten kissé melegszik az idő, így a most elvetett mag közel optimális körülmények közé kerül.
A gyümölcsösökben az idén tavasszal is jelentős fagykárok keletkeztek. A márciusi -6, -10 fokos hidegek elsősorban a déli és középső országrész mandula és kajszi rügyeiben okoztak károkat, majd az áprilisi fagyok, amikor több alkalommal is -3, -6 fokig, néhol -9 fokig csökkent a hőmérséklet, már a többi csonthéjas gyümölcs rügyeiben, virágaiban is kár tett. Jelenleg több gyümölcsünk van teljes virágzásban: a cseresznye, a szilva, a körte. Északon még virágzik az őszibarack, de a meggy és az alma még csak bimbós. Legalább egy, de inkább két hetes lemaradásban van a virágzás ideje a szokásoshoz képest.
Az idei tavaszt gyakran jellemző hideg időjárás nemcsak a méhlegelőkre, a tavaszi virágzásra, hanem a méhcsaládokra is kedvezőtlen volt eddig. A 14-15 fok alatti hőmérséklet, a szél, és a csapadékos idő gátolja a méhek kirepülését, a tavaszi virágpor és nektárgyűjtést. A családok így lassabban fejlődnek, nem tudnak a fő növényre, az akác virágzására kellően megerősödni, fölszaporodni. Ráadásul az akácot is fagykár érte.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az április első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke főként északkeleten alacsony még, de lassan mindenhol beindul a zöldülés. A változást mutató térkép a hűvös, száraz időjárás ellenére is jellemzően zöld színű, főként azokon a tájakon nem indult még meg a zöld tömeg növekedése, ahol nagyobb arányban vetnek nyári kapás növényeket. Az anomália térképen a legtöbb helyen továbbra is az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg látszik, ami az őszi vetések és a természetes növényzet fejlett, jó állapotát jelzi. Az erősen mozaikos területek a szántókon a vetésforgó miatt alakulnak ki. Ugyanakkor sárgával rajzolódnak ki középhegységeink, ami azt mutatja, hogy hegyvidéki erdeink az ilyenkor megszokottnál később zöldülnek a hideg idő miatt.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg 35 foknap körül alakulnak szerte az országban (8. ábra). A 2020-as hőösszeg értékekhez képest mintegy 45-60, a sokéves átlaghoz képest pedig 35 foknapos az elmaradás. Mindez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál nagyjából két héttel, az átlaghoz képest pedig bő egy héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett. A szezon kezdete óta lehullott csapadékösszeg jellemzően az optimálisnak megfelelő, és csak a középső tájakon marad el attól, míg északon helyenként jelentősen meghaladja azt, a csapadék eloszlása azonban időben nem volt egyenletes.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és április első felében a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok április közepén 1-2 héttel elmaradnak a szokásos időponttól. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására, de a tavasszal a különbség sokat csökkent.

Ebben a hónapban már nagy valószínűséggel megmarad időjárásunk hűvös jellege és csapadék is érkezik. A mai hidegfront sokfelé hoz az országban esőt, záporokat, zivatarokat. Péntektől szárazabb levegő érkezik, újabb záporok majd vasárnap északon, hétfőn pedig délen várhatók. A jelenlegi számítások szerint kedd estétől, és főleg szerdán újabb országos csapadék hullhat. Összességében a mai csapadékhullámból területi átlagban 2-5 mm közötti mennyiség valószínű, de a csapadék záporos jellege miatt kisebb körzetekben ettől jóval több is hullhat. Nagyobb mennyiségű (10-15 mm) áztató eső, nagyobb bizonytalansággal majd kedden-szerdán érkezhet. Péntektől keddig a gomolyfelhők mellett nagyrészt napos idő valószínű. Jelentős szél csütörtökön és pénteken várható, ekkor nagy területen megerősödik a légmozgás. A hőmérséklet csökken, péntektől egészen keddig ismét fagyveszélyes éjszakák várhatók: elsősorban az Északi-középhegység északi oldalán lévő völgyekben, a Nyírségben, valamint a Felső-Kiskunságban alakulhatnak ki -2, -3 fokos éjszakai minimumok a derült éjszakákon. A maximumok 15 fok körül alakulnak majd, északkeleten kevéssel ez alatt, délnyugaton kissé e fölött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlagértéke a hónap végéig 10 fok körül valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. április 22.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. április 21-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 21-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 21-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021.április 21-én (%)

5. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 16-án (Celsius fok)

6. ábra
Minimumhőmérsékletek 2021. április 17-én (Celsius fok)

7. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2021. április 21-én (Celsius fok)

8. ábra
A kukoricára számított, április 1-től összegzett hőösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. április 20-án (foknap)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2021. április 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. április 21-ig
(részletes magyarázat a szövegben)