Nem nedvesednek tovább a talajok

November elején esősebbre fordult időjárásunk, és azóta több hullámban, összességében jelentős mennyiség hullott. A legtöbb csapadék az ország délnyugat-északkeleti sávjában és a délkeleti határ mentén esett, 20-60 mm, míg a Kisalföldön, az Alsó-Kiskunságban és a Felső-Tisza vidékén csak 10-20 mm-t mérhettünk (1. ábra). Ez a mennyiség a legtöbb helyen meghaladja a november első dekádjára jellemző sokéves átlagot (2. ábra), de a jellemzően száraz október után az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország jelentős részén még mindig hiányt mutat az ilyenkor szokásos értékekhez képest (3. ábra). Az október végére jelentősen kiszáradt talajok is átnedvesedtek az elmúlt másfél hétben, a felső 20 cm-es réteg a Dunántúl déli kétharmadán, az Északi-középhegység tágabb térségében és a délkeleti határszélen telítettséghez közeli állapotban van, száraz felszínt a Kisalföld térségében találunk (4. ábra), ahol az elmúlt hét napban csak nagyon kevés eső esett. A Dunántúl déli felén és az Északi-középhegység északi oldalán a középső talajrétegekbe is bőven jutott a nedvességből, ott a felső fél méteres réteg is közel telített, míg az október folyamán szárazabb kelet-alföldi területeken további csapadékra lenne szükség a 20 cm-nél mélyebb rétegek átnedvesítéséhez (5. ábra). Az alsóbb talajréteg az ország túlnyomó részén továbbra is igen száraz (6. ábra).
A hőmérséklet jellemzően a sokéves átlag körül alakult november első dekádjában azzal együtt is, hogy a múlt csütörtökön, bár csak egy napra, de kora őszi melegben volt részünk (7. ábra), a napi maximumhőmérsékleti rekord is megdőlt. A többi napon a hajnali minimumok a derült tájakon és reggeleken fagypont közelében, illetve az alatt alakultak, míg a felhősebb reggeleken és területeken 5 fok fölötti értékeket mérhettünk. Napközben többnyire pár fokkal 10 fok fölé melegedett a levegő, az elmúlt napok tartósan ködös tájain volt ennél hidegebb.   

A kukorica betakarítása lassan a végéhez közeledik. A repce a legtöbb helyen jól fejlett, 6-8 leveles táblák a jellemzőek. Az őszi árpa is szépen zöldell, és a még október elején elvetett búza is jó állapotban van. A később vetett állományok az október második felében egyre jobban kiszáradt talajokon nehezen, hiányosan, egyenetlenül keltek, ezek egységesedéséhez különösen jól jött a csapadékos idő.  

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt, az október elseje óta összegzett csapadékmennyiség azonban a délnyugati országrész kivételével így is elmarad a növények számára optimális értékektől.   

A folytatásban csütörtökön és pénteken még folytatódik az eseménytelen, őszi idő, majd szombattól egy mediterrán ciklon felhő- és részben csapadéksávja húzódik fölénk, ami még a jövő hét első felében is hatással lesz főként a dunántúli területek időjárására. Csütörtökön és pénteken még napos, rétegfelhős valamint ködös területek egyaránt lesznek az országban. Számottevő csapadék nem valószínű, de a ködből szitálás előfordulhat. A hőmérséklet az elmúlt pár naphoz hasonlóan alakul, reggel fagypont körüli értékek lesznek a jellemzők, napközben pedig a napos területeken 10 fok fölé melegszik a levegő, a borult, ködös tájakon viszont csak 5 fok körüli maximumokra lehet számítani. Szombattól több lesz a felhő, és főként a Dunántúlon várható eső, de 5 mm-nél nagyobb mennyiség ott sem valószínű. Vasárnap és a jövő hét első napjaiban a nyugati országrész lesz a felhősebb, de számottevő csapadékra ott sem lehet számítani, máshol többnyire napos, száraz időben lehet haladni a mezőgazdasági munkákkal. Éjszakánként azonban többfelé visszatér a köd. A hőmérséklet egyelőre nem változik számottevően.       

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. november 11.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. november 10-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. november 10-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. november 10-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2021. november 10-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. november 10-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj 50-100 centiméteres rétegében 2021. november 10-én (%)

7. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. november 4-én (Celsius fok)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2021. november 10-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. november 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)