Jó nevelőidő

Az elmúlt héten az ilyenkor megszokottnál hűvösebb, változékony időben volt részünk. A húsvétkor és az azt követő napokban fölöttünk örvénylő magassági hidegörvényhez kötődően kedden főként az ország keleti felén fordult elő kisebb csapadék, majd a keddről szerdára virradó éjszaka nyugaton, délnyugaton alakultak ki záporok. Csütörtökön száraz idő volt, majd pénteken egy mediterrán ciklon felhő- és csapadékrendszere érte el térségünket. Ahogy egy ilyen légörvénytől el is várjuk, kiadós csapadékot hozott az ország jelentős részére. Szombaton csökkent a csapadékhajlam, majd vasárnap egy újabb örvény érkezett, melynek hidegfrontja délután a keleti országrészben megerősödött, és többfelé alakult ki heves zápor, zivatar. Helyenként károkozó jég és szélvihar is előfordult. Összességében az ország nagy részén 10 és 30 mm közötti csapadék hullott az elmúlt tíz napban, de Győr-Mosonmagyaróvár, Makó és Debrecen térségében alig esett valami (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege nagyjából a Nagykanizsa-Miskolc vonal széles sávjában jócskán meghaladja a szokásos értéket, az ország északnyugati és délkeleti részén viszont elmarad attól (2. ábra). Ezzel szemben az elmúlt 90 nap csapadékmennyisége országszerte jelentően elmarad az ilyenkor szokásos értékektől, a legtöbb helyen 20-60 mm közötti a hiány (3. ábra).
A talaj az elmúlt hét második felében nagy területen újra megázott, a friss vetések szempontjából kulcsfontosságú felső 20 cm-es réteg többnyire igen kedvező nedvességtartalmú (4. ábra). Ezúttal az Alföld déli harmadán is számottevő eső esett, ezzel sokat javult arrafelé is a talajnedvesség. Viszont a Kisalföld északi része most is kimaradt a csapadékból, így arrafelé továbbra is rendkívül száraz a föld felszín közeli rétege, a növények számára hasznosítható nedvesség kevesebb, mint 40%-át tartalmazza. A középső talajrétegek nedvességtartalmában is jócskán van különbség az egyes országrészek között: az Alföldön és a Kisalföldön is bőven van vízhiány a telítettséghez képest, miközben vannak teljesen telített országrészek is, elsősorban délnyugaton és északkeleten.
A hőmérséklet a múlt hét első felében éjszakánként többfelé fagypont csökkent. A völgyekben, illetve a száraz talajfelszínek fölött síkvidéken is -1 és -3 fok közötti értékeket mérhettünk több éjszakán is (5. ábra), és a maximum értékek is 15 fok alatt alakultak. Péntektől a fagyzugokat kivéve megszűntek a reggeli fagyok, vasárnap pedig a maximumok is 20 fok köré emelkedtek. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a hét eleji hűvös időben nem emelkedett, 10 fok körül alakult, a hét második felében aztán már országszerte a fölé emelkedettt.   

Az őszi vetések az ország döntő részén kellően megáztak és már a melegebb idő is megérkezett rájuk. A búza szárba indult (6. ábra), a repce sokfelé virágzik, de van, ahol még csak zöldbimbós (7. ábra).
A kukorica optimális keléséhez a talaj hőmérséklete már tartósan meghaladja a 10 fokos értéket, melyhez az ország döntő részén kedvező nedvességi viszonyok társulnak.
A gyümölcsök fajtától függően az ország hőmérsékleti viszonyainak megfelelő eloszlásban virágzásban, illetve az után járnak: északkeleten az alma piros bimbós, a szilva, a körte és a cseresznye is teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás végén jár, a kajszin láthatók a terméskezdemények (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április eleji gyakori felhős idő miatt nincs értékelhető információ.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek növekedése megindult, jelenleg többnyire 50 és 70 foknap között alakulnak, valamivel magasabban, mint 2021-ben, de a sokéves átlagtól 15-35 foknappal elmaradva.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Április 9-10., majd 23-25. között érkezett újabb országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéket kissé meghaladja, de az ország nagyobb részén még mindig 70-120 mm-rel elmarad attól, sőt a Kisalföldön és Szeged környékén már a 200 mm-t közelíti a hiány.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban első két dekádjában is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál.

Az előttünk álló héten is marad a változékony időjárás. Szerdán várható jelentősebb csapadékhullám, majd csütörtöktől csökken a csapadékhajlam. A héten összességében nagy területen várható 10 mm körüli mennyiség, zömében a szerdai hullámból, nagy valószínűséggel a Kisalföldre is. A talaj nedvességtartalma így a héten összességében nem nagyon fog változni, ez a mennyiség a párolgásnak nagyjából megfelel majd. Szerdán és csütörtökön nagy területen megerősödik majd az északias szél, vegyszeres permetezésre a legalkalmasabb idő kedden, majd a hét végén várható. A hőmérséklet csúcsértéke kedden és vasárnap 20 fok körül valószínű, a közbenső napokon pedig többnyire 15 és 20 fok között. Éjszakai fagy az ország döntő részén nem valószínű, legfeljebb pénteken és szombaton alakulhat ki gyenge fagy a fagyzugokban. Az 5 cm-es talajhőmérséklet tartósan 10 és 15 fok között várható. 

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. április 25.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. április 24-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 24-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. április 24-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. április 24-én (%)

5. ábra
Minimumhőmérséklet 2022. április 20-án (Celsius fok)

6. ábra
Őszi búza Miskolc térségében 2022. április 21-én (fotó: Kovács Attila)

7. ábra
Őszi káposztarepce Miskolc térségében 2022. április 21-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Terméskezdemények kajszin Miskolc térségében 2022. április 22-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. április 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. április 24-ig (részletes magyarázat a szövegben)