Érkezik-e sarkvidéki eredetű légtömeg?

A mögöttünk álló egy hét során több időjárási front is érintette hazánk térségét. Ezek változó hőmérsékletű és nedvességtartalmú léghullámokat választottak el egymástól. Valahol az országban minden napra jutott csapadék: a legtöbb, 20-30 mm a nyugati országrészben hullott hétfőn és kedden, míg a Dunántúl délkeleti felén és az Alföldön nagy területen 5 mm alatt maradt a csapadék heti mennyisége (1. ábra). A harminc napos csapadékösszeg hiányt mutat az ország jelentős részén (2. ábra), az Alföld egyes körzeteiben még 10 mm sem hullott az elmúlt egy hónap során (3. ábra). A kilencven napos csapadékösszegben is hiány van az északnyugati országrész kivételével (4. ábra). Ez azonban kissé csalóka, hiszen a novemberi bőséges csapadék miatt a talaj fölső egy méteres rétege már decemberben és országszerte telítődött nedvességgel, és ezt az állapotukat azóta is tartják. Északon és az Alföld északi részén többfelé a talajon még mindig áll a víz. A felszín közeli réteg azonban az Alföld déli felén és a Dunántúl délkeleti részén eléggé kiszáradt az utóbbi hetekben.
A hőmérséklet a múlt héten csütörtökre jelentősen visszaesett, hideg légtömeg árasztotta el térségünket, az Északi-középhegységben hó is hullott. Csütörtökön és pénteken a napi maximumok kevéssel 10 fok alatt alakultak. Mivel éjjel többnyire felhős maradt az ég, nem hűlt le nagyon erősen a levegő, viszonylag kis területen alakult ki rövid időre és csak gyenge fagy (5. ábra). Derült éjszakán ez sokkal komolyabb lehetett volna, nem sokon múlt. Szombattól már délnyugati áramlással újra enyhébb léghullámok érkeztek, elmúlt a fagyveszély, a maximumok pedig 10 fok fölé emelkedtek. A talaj felső 5 cm-es rétegének napi középhőmérséklete jelenleg 10 fok körül alakul.

Az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jó állapotban vannak, már látványos fejlődésnek indultak (6. ábra). A kalászosokra a bokros állapot a jellemző, az őszi káposztarepce pedig kezd szárba indulni. A növényvédelemre az idén különösen nagy gondot kell fordítani, mert a télen a kórokozókat és a kártevőket csak kis mértékben tizedelte meg a fagy.
Az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése csak lassan csökken. A vetések az enyhe télen megsínylették a tartós vízborítást, a belvízfoltokban már sokfelé kipusztultak.
Egyre több gyümölcsfa fakad, virágzik, több héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Ennek még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi például a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy ne forduljon elő. Eddig a nagyobb éjszakai lehűlést elkerültük, a kritikus éjszakákon sok volt fölöttünk a felhő, mely meggátolta a nagyobb kisugárzást.

Az elmúlt napokban többször esett, a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) főleg az északi és a nyugati országrészben volt magas: a kedd reggelig tartó három napnak nagyjából a felében volt vizes a levél (7. ábra). Ez a gombás megbetegedéseknek igen kedvező, és a folytatásban is több napon várható csapadék, a növényvédelemre nagy figyelmet kell fordítani!

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8. és 9. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Március első felében inkább csak a nyugati országrészben esett nagyobb eső, az Alföld déli részén a talaj fölső rétege kezdett kiszáradni. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 40-70, a Dunántúlon és az északi országrészben 130-150 mm-rel haladja meg az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat.

A folytatásban is marad a nagyon változékony időjárás. Kezdetben nyugatias áramlással enyhül az idő, majd hétfőtől északnyugati irányból egy légörvény érkezhet, melynek pályája egyelőre meglehetősen bizonytalan. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint hazánkat is eléri, hideg levegőt szállítva fölénk. Így a hosszú hétvégi enyhe idő (11-18 fokos maximumok) után hétfőre akár komolyabb lehűlés is érkezhet, főleg keddtől éjszakai fagyokkal. A szombaton érkező front hozhat bővebb csapadékot, de több napon is várható eső, zápor. Összeségében a jövő hét közepéig többnyire 10 mm alatt valószínű a csapadék mennyisége, egyes területek teljesen ki is maradhatnak az esőből.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. március 14.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. március 13-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. március 13-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. március 13-ig (mm)

4. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. március 13-ig (mm)

5. ábra
Minimum hőmérsékletek 2024. március 9-én (Celsius fok)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

7. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. március 12. 7 órát megelőző három nap során (óra)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. március 13-ig (részletes magyarázat a szövegben)

9. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. március 13-ig
(részletes magyarázat a szövegben)