Újabb záporos csapadék öntözi a földeket

Az elmúlt egy hét során folytatódott a meleg, záporos, zivataros időjárás. Valahol az országban minden nap esett, többfelé viharos széllel kísért heves zivatar, helyenként felhőszakadás és jégeső is kialakult. Az elmúlt 10 nap alatt hazánk döntő részén 10 és 50 mm közötti csapadék hullott, de néhol ennél is jóval több esett (1. ábra). A záporos csapadékforma miatt nagyok a területi különbségek, a Mezőföldön, illetve a Hajdúságban és a Sárréten foltokban csak kevés eső hullott. A harminc napos csapadékösszeg átlagtól vett eltérése is nagy szórást mutat, de az ország jelentős részén a hiány a jellemző (2. ábra). Az elmúlt héten a felszín közeli talajréteg sokfelé átnedvesedett, foltokban maradt csak száraz. Múlt szombat óta azonban kevesebb helyen alakult ki záporeső, azóta újra sokat száradt a talaj (3. ábra). A fölső 50 cm-es réteg nyugaton és északon sokfelé kellően nedves, ugyanakkor főleg az Alföldön és a Dunántúl délkeleti felén jelentős a nedvességhiány, bőven lenne helye a további esőknek (4. ábra). Ez utóbbi vidékeken ismét nő az aszályos területek kiterjedése (5. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg továbbra is bőven tartalmaz nedvességet, ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.
A hőmérséklet az országban 1-2 Celsius fokkal a sokéves átlag fölött alakult, a minimumok 10 fok fölött, a maximumok 25 fok körül, kissé a fölött alakultak, csak a tartósabban csapadékos részeken és napokon maradt hűvösebb napközben a levegő.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (6. ábra). A kalászosok a szemfejlődés, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában jár (7. és 8. ábra). A kalászosok és a repce a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban, ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. Az elmúlt időszak csapadékát ezek a növények is igen meg fogják hálálni. Nagy forróság nincs, így nem rövidül le a szem- és magképződés fázisa.
A napraforgó és kukorica állományoknak sokfelé az utolsó pillanatban érkezett az eső, az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődtek május közepéig. A mostani meleg, záporos időjárás jó feltételeket teremt az intenzív növekedéshez (9. és 10. ábra). Az átnedvesedett talaj azonban a gyomok fejlődésére is kedvező. A táblákat helyenként jégverés érte (11. ábra).

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy az elmúlt öt-tíz nap során gyakran és többfelé volt tartósan vizes a növények levélfelülete (12. ábra), helyenként az időszak harmadában is. A párás időszak hossza ennél jóval rövidebb volt a csapadékos helyeken is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már április végén megtorpant, a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már kissé csökkent ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen lassan fejlődtek. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország nagyobb részén, ami a szokásosnál melegebb idő következménye. Azonban a csapadékhiányos tavasz miatt az Alföld középső részén már elmaradás is megjelent (13. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 330 és 410 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 90-130 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 40-80 foknappal magasabb (14. ábra) azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (15. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét száraz időszak következett. A hiányzó nedvességből május közepétől sokfelé pótlódott valamennyi, de a csapadék záporos formája miatt maradtak ki kisebb foltok az esőből. A szemnövekedés fázisában több csapadékot igényeltek volna az állományok hazánk nagyobb részén. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 70-90 mm-rel még mindig meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön 10-30 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése. A hónap legvégétől az átlagosnál ismét kissé melegebb, de nem forró időszak következett, mely május végéig kitartott. Ez kedvező volt a szemnövekedési fenológiai fázisra, annak hossza nem rövidült le kánikulai meleg miatt. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (16. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege ismét nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május közepétől érkezett, ekkortól eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége jócskán elmarad az optimálistól, annak csak fele-kétharmada.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban marad a kora nyári idő. Vasárnap és szerdától kezdődően érkezik szárazabb levegő fölénk, amikor csak kis esélye lesz a csapadéknak a legfrissebb számítások szerint, azonban ma, pénteken és szombaton, valamint hétfőn és kedden sokfelé várhatók akár heves záporok, zivatarok. Helyenként felhőszakadás is előfordulhat. Összességében a jövő hét közepéig nagy területen hullhat 20-30 mm-t is meghaladó csapadék, de várhatóan ismét nagyok lesznek a területi különbségek. Az egy hetes összpárolgás ez alatt valószínű, így a talajok nedvességtartalma várhatóan jelentősen nőni fog. A felhőszakadással érintett foltokban átmeneti belvízborítás is előfordulhat. A növények levélfelülete sokfelé lesz tartósan vizes, főleg a sűrűbb állományok lehetnek kitéve a gombás megbetegedéseknek. A hőmérséklet nem változik számottevően, marad a meleg. Éjszakánként jellemzően 10-15 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig többnyire 23-29 fok közötti értékeket mérhetünk, tehát továbbra sem várható kedvezőtlenül nagy forróság.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 30.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. május 29-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 29-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. május 28-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. május 28-án (%)

5. ábra
Kalászosokra és repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. május 29-én

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

7. ábra
Őszi búza Bőcs (BAZ vármegye) térségében 2024. május 28-án (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Őszi káposztarepce Bőcs (BAZ vármegye) térségében 2024. május 28-án (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Kukorica Bőcs (BAZ vármegye) térségében 2024. május 28-án (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Napraforgó Bőcs (BAZ vármegye) térségében 2024. május 28-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Jégeső által megtépázott kukorica Miskolc térségében 2024. május 29-én (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. május 29. reggel 8 órát megelőző öt nap (120 óra) során lágyszárú növényekre (óra)

13. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. május 8. és 23. közötti időszakban

14. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára összegzett hőösszeg eltérése a 2023-as értéktől május 28-ig (foknap)

15. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. május 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)

16. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. május 29-ig (részletes magyarázat a szövegben)