Mérséklődő forróság kevés csapadékkal

A mögöttünk álló tíz napban forró, többnyire száraz léghullámok alakították időjárásunkat. Bár minden nap előfordult csapadék valahol az országban, de jellemzően csak elszórtan, és csak igen kevés helyen esett több 10 mm-nél (1. ábra). Ez alól a kivételt a szerdai nap jelentette, amikor a Dunától keletre többfelé alakultak ki záporok, heves, helyenként felhőszakadással járó zivatarok, melyekből már nagyobb területen hullott 10-20, helyenként 20-60 mm csapadék (2. ábra). Ezeken a helyeken mérséklődött az aszály, a Dunántúl nagy részén, és a jelentősebb záporokkal nem érintett alföldi tájakon azonban tovább fokozódott a szárazság (3. ábra). A felső fél méteres talajréteg nagy területen kritikusan száraz (4. ábra), a növények főként a fél méternél mélyebb rétegben találnak nedvességet, ami még az ősz és tél folyamán halmozódott föl (5. ábra). A déli és a keleti országrészben azonban vannak területek, ahol a felső egy méteres talajréteg nedvességtartalma sem éri el a 40%-t a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (6. ábra).
A hőmérséklet 5-9 fokkal alakult magasabban az ilyenkor szokásosnál, csak a Dunántúl északnyugati, nyugati tájaira hoztak enyhülést hazánkat súroló hidegfrontok. Az elmúlt tíz nap középhőmérséklete országszerte meghaladta a 25 fokot, délen a 30 fokot is elérte (7. ábra), az Alföldön a napi középhőmérséklet pedig több napon is 31-32 fok volt. Éjszakánként is csak 19-24 fokra mérséklődött a meleg, napközben pedig 33 fok fölött, gyakran, többfelé 35 fok fölött alakultak a maximumok, de az Alföldön helyenként 40 fokot meghaladó értékeket mérhettünk (8. ábra).

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A búza aratása lassan befejeződik, erre a rendkívül fontos munkára az utolsó két hét száraz, meleg időjárása kedvező volt.
A napraforgó és a kukorica a virágzás vége felé jár, most igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül csak néhány nagyobb felhőszakadás által érintett foltban kapják meg az országban. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet az állományok. A hőség az aszállyal párosulva rendkívül kedvezőtlen, a virágzás időszakát is lerövidítette, és ez a termésátlagokban is meg fog mutatkozni. A fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet, zöld tömegben egyelőre még nem látnak nagyon nagy elmaradást a műholdak (9. és 10. ábra).

A levélnedvesség időtartama hétfőn csak kisebb foltokban, kedden az északi országrészben nagyobb területen, szerdán pedig a Dunától keletre sokfelé meghaladta a napi 10 órát, jellemzően szárazak voltak az állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a száraz, meleg idő a legtöbb helyen nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A kalászosok és repce tábláinak zöld tömege teljesen lecsökkent, a nyári kapás növényeké is lassan csökkenni kezdett. Az anomália térkép továbbra is sokfelé az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat, azonban elsősorban az Alföldön és a Mezőföldön kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, ami már az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 890 és 1060 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 160-200 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 120-180 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben, tavaly augusztus első napjaira gyűlt össze ekkora hőösszeg, mint az idén július közepére.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Július első felében elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, a jellemző a száraz idő volt, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. Így az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északnyugaton és északkeleten eléri vagy megközelíti az optimális értéket, másfelé viszont 20-100 mm-rel elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.      

A folytatásban kissé mérséklődik a hőség, de számottevő csapadék csak kevés helyen valószínű. Ma és pénteken jellemzően száraz időre van kilátás, majd szombat hajnaltól nyugaton, délnyugaton, majd napközben főként a déli országrészben máshol is számítani lehet csapadékra, ami a Dunántúlon nagyobb területen az 5-10 mm-t is elérheti. Vasárnap és a jövő hét első napjaiban csak elszórtan alakulnak ki záporok, zivatarok, majd egy szerdán reggel érkező hidegfronttal nyugaton, délnyugaton ismét nagyobb eséllyel lehet csapadék. Összességében azonban országszerte a talajok további száradása, az aszály kiterjedésének és mértékének növekedése várható. Tartósabban nedves levélzet főként szombaton valószínű a nyugati és a déli országrészben. Pénteken főként a Tiszántúlon, majd a jövő hét első felében többfelé lesz élénk, olykor erős az északias szél. A hőmérséklet csúcsértéke pénteken még országszerte 30 fok fölött alakul, majd az Alföldön a jövő hét közepéig maradnak a 33-36 fok közötti maximumok, de a Dunántúl tartósan felhős, csapadékos tájain szombaton már csak 25-28 fok közé melegszik a levegő, és északon valamint nyugaton a továbbiakban is csak 28-33 fok várható. Éjszakánként egyre nagyobb területen hűl 20 fok alá a levegő.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 18.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. július 16-ig (mm)

2. ábra
24 órás csapadékösszeg 2024. július 17-én (mm)

3. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 17-én

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 17-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm közötti rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 17-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. július 17-én (%)

7. ábra
10 napos átlaghőmérséklet 2024. július 17-ig (Celsius fok)

8. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. július 16-án (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. július 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. július 17-ig (részletes magyarázat a szövegben)