Visszatér a száraz, meleg idő

A mögöttünk álló egy hétben többnyire fülledt meleg volt az idő hazánkban, többször, többfelé kialakuló záporokkal, zivatarokkal. A lehullott csapadék mennyiségében nagy területi különbségek voltak jellemzőek, a leggyakrabban Budapest tágabb térségében esett, de felhőszakadások kisebb-nagyobb foltokban máshol is előfordultak. A Dunántúl északi, északkeleti tájain valamint az Északi középhegység nyugati felén nagy területen 20-60 mm közötti mennyiség esett, de az Alföldön és a Dunántúlon is többfelé mérhettünk 5-15 mm-t, ugyanakkor az Alföld északkeleti és déli tájai szinte teljesen szárazon maradtak (1. ábra). Az elmúlt 30 nap csapadékösszege országszerte elmarad a sokéves átlagtól, a hiány jellemzően 30-60 mm közötti (2. ábra), ami azt jelenti, hogy az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek nagy területen csak a töredéke hullott le. A talaj felszín közeli része az elmúlt egy hét záporai által akár többször is érintett területeken alaposan átnedvesedett, és akár a középső talajrétegbe is jutott a nedvességből (3. ábra), a fél méternél mélyebb talajréteg azonban országszerte kritikusan száraz (4. ábra). Az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részén nagy területen a 30%-t sem éri el a felső egy méteres talajréteg nedvességtartalma (5. ábra), a telítettséghez képesti vízhiány pedig meghaladja a 150 mm-t (6. ábra). Súlyos vagy nagyfokú aszály hazánk területének mintegy 60%-án tapasztalható.
A hőmérséklet az elmúlt napokban is 3-6 fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál. A hét első felében a Dunántúl északi és nyugati tájain volt kevésbé meleg ott 30 fok alatti csúcsértékeket mérhettünk, míg máshol jellemzően 32-37 fokig melegedett a levegő. Éjszakánként is csak 20 fok környékére mérséklődött a meleg, illetve egy szerdán átvonult hidegfront hatására csütörtök hajnalban kissé felfrissült a levegő.  

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok a növényszáradás fenológiai fázisában járnak (7-10. ábra). A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók, és ezen a legtöbb táblában már az elmúlt egy hét záporai sem segítettek.
Lassan időszerűvé válik az őszi káposztarepce vetése is, amihez a talaj nedvességviszonyai csak az északi országrészben kielégítőek, az Alföld jelentős részén azonban igen száraz, poros a vetés által érintett talajréteg.

Az elmúlt héten többször is előfordult, hogy este vagy éjszaka érkeztek záporok, zivatarok, így a növényállományok a kevésbé csapadékos tájakon is hosszabban vizesek maradtak. A levélnedvesség időtartama így többfelé elég magasan alakult, ami a magas hőmérsékletekkel kedvező feltételeket teremtett a gombás megbetegedések kialakulásának (11. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július legvégére, augusztus első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökkenő tendenciát mutat. A természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, az aszály miatt már az erdőkre is jellemző ez a folyamat, szántóföldi növényeink pedig már júliusban száradásnak indultak. A természetes száradást a csapadékhiányos időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép már igen jelentős területen, főként az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget, ami az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1360 és 1530 foknap között alakul, és tovább nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, északkeleten 180-220, míg máshol 230-290 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 150-240 foknappal magasabb. A pozitív eltérés az elmúlt egy hétben is jelentősen növekedett. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (12. és 13. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége 100-200 mm-el marad el az optimális értéktől.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A következő nyolc-tíz napban anticiklon alakítja időjárásunkat, ebből adódóan napos, száraz, meleg időre van kilátás. A hét végéig csapadékra egyáltalán nincs esély, és egy-egy zápor kialakulásának valószínűsége a jövő héten is elég alacsony marad. A talajok tovább száradnak, az aszály területi kiterjedése és mértéke pedig nőni fog. A hőmérséklet csúcsértéke már pénteken meghaladja a 30, a hétvégén nagy területen a 35 fokot, majd hétfőtől néhány fokkal visszaesnek a maximum értékek. Éjszakánként pénteken és szombaton 15 fok köré hűl le a levegő, majd a jövő hét első felében a minimum értékek is 20 fok körül alakulnak.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. augusztus 22.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 21-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 20-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. augusztus 21-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. augusztus 21-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. augusztus 21-én (%)

6. ábra
Telítettséghez képesti vízhiány a talaj felső egy méteres rétegében 2024. augusztus 21-én (mm)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
A levélnedvesség időtartama lágyszárú növényeken a 2024. augusztus 16. reggel 8 óra és 21. reggel 8 óra közötti időszakban (óra)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. augusztus 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. augusztus 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)