A hétvégén jöhet enyhülés

A mögöttünk álló tíz napban meleg, nagyrészt száraz időjárás volt jellemző hazánkban. Számottevő záporok, zivatarok csak a múlt kedden alakultak ki, akkor a középső és a nyugati országrészben többfelé, máshol elszórtan hullott 5 mm-t meghaladó csapadék, és foltokban egy-egy nagyobb felhőszakadás is előfordult (1. ábra). Augusztusban - ahogy júliusban is - csaknem országszerte kevesebb esett a sokéves átlagnál (2. ábra), az Alföld déli és középső tájain, valamint foltokban a Dunántúl délkeleti részén a 10 mm-t sem éri el a havi csapadékösszeg, és a legcsapadékosabb nyugati és északi területeken is csak 30-60 mm hullott (3. ábra). Az 50 és 250 mm közöttinek adódott nyári csapadékösszeg (4. ábra) nagy része júniusban esett, az egész évszakra vonatkozó csapadékhiány pedig északon jellemzően 30-80, délen 50-130 mm között van (5. ábra).
A talaj felső 20 cm-es rétege csak a múlt kedden nagyobb csapadékot kapott területeken tartalmaz kielégítő mennyiségű nedvességet, az Alföld jelentős részén, és a Dunántúl délkeleti tájain azonban rendkívül száraz (6. ábra). A középső és alsóbb talajréteg az ország túlnyomó részén kritikusan kevés nedvességet tartalmaz, a felső egy méter nedvességtartalma a 30%-t sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában (7. ábra). Nagyfokú vagy súlyos aszály hazánk területének háromnegyed részét érinti (8. ábra).    
A csapadékhiányt az ilyenkor szokásosnál 6-8 fokkal magasabb hőmérséklet súlyosbítja. A hőség a nyár utolsó hetében sem enyhült, a középhőmérséklet 24-27 fok között alakult. Napközben jellemzően 32-35 fok közé melegedett a levegő, ennél pár fokkal kevésbé meleg csak a hét első napjaiban a Dunántúl nyugati részén fordult elő, és éjszakánként is 17-22 fok közötti értékek voltak jellemzőek.

A vegetáció körülbelül három héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok jellemzően teljesen beérettek, elszáradtak. Miskolc térségében a kukoricán közepes méretűek a csövek (9-10. ábra). A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálynál sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok (11-12. ábra). Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Ennek oka azonban az aszály mellett, hogy az éréshez kellő mennyiségű hőösszeget is korán megkapták a növények. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiség sem hullott le, az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.
Az őszi káposztarepce vetéséhez a talaj nedvességviszonyai csak kisebb foltokban kielégítőek, hazánk döntő részén azonban igen száraz, poros a vetés által érintett talajréteg.

Az elmúlt egy hét során csak a múlt hét első felében voltak átmenetileg vizes növényállományok, a jellemzően száraz időjárásban a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza is elenyészően alacsony volt, ami a gombás megbetegedések kialakulásának nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke egyre csökkenő tendenciát mutat. A természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, az aszály miatt már az erdőkre is jellemző ez a folyamat, szántóföldi növényeink pedig már júliusban száradásnak indultak. A természetes száradást a csapadékhiányos időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen (főként az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain) és egyre nagyobb mértékben mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget, ami az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1520 és 1700 foknap között alakul (13. ábra), tovább nőtt a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke már bőven elegendő a legtöbb kukoricafajta beéréséhez. A tavalyinál is igen jelentősen, északkeleten 180-220, míg máshol 240-310 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 180-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. és 15. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége 150-200 mm-el marad el az optimális értéktől, annak mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, jelenleg az ötödik hőhullám tart. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

Az előttünk álló hét első felében folytatódik a kánikula. Számottevő csapadék nem valószínű, a hőmérséklet csúcsértéke pedig országszerte meghaladja a 30 fokot. Az egyre hosszabbodó éjszakákon jellemzően 15-20 fok közé enyhül a hőség, de a hidegre hajlamos helyeken 15 fok alá hűl már a levegő. Nem drasztikus, de kisebb mértékű változás péntektől valószínű időjárásunkban. Ekkortól többfelé számíthatunk záporok, zivatarok kialakulására, és főként a csapadékos területeken a nappali hőmérséklet is visszaesik majd néhány fokkal.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 2.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 1-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 31-ig (mm)

3. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 31-ig (mm)

4. ábra
90 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 31-ig (mm)

5. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 31-ig (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. szeptember 1-én (%)

7. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2024. szeptember 1-én (%)

8. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. szeptember 1-én

9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. augusztus 27-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. augusztus 27-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

13. ábra
Az április 1-től kukoricára számolt hőösszeg 2024. szeptember 1-én (foknap)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. szeptember 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. szeptember 1-ig (részletes magyarázat a szövegben)