Csapadékos hétvége

A múlt hét második felében, és még hétfőn is országszerte száraz, az ilyenkor szokásosnál kissé melegebb időben volt részünk. A változás kedden érkezett, akkor főként a Dunántúlon és az északi országrészben voltak kisebb esők, majd szerdán délen és keleten esett egy kevés. A lehullott csapadék mennyisége azonban csak kevés helyen haladta meg a 2 mm-t (1. ábra). A szeptember közepén hullott jelentős csapadéknak köszönhetően az elmúlt harminc nap csapadékösszege hazánk nagy részén meghaladja a sokéves átlagot, az Alföldön nagy területen az átlag körüli vagy kevéssel elmarad attól (2. ábra). A kilencven napos csapadékösszeg azonban csaknem országszerte kevesebb, mint az átlag, és sokfelé jelentős, 50-100 mm közötti a hiány (3. ábra). A talaj felszín közeli rétege sokat száradt, szikkadt az elmúlt bő egy hét alatt, de így is jó a nedvességellátottsága (4. ábra). A középső, 20-50 cm-es réteg is bőven tartalmaz nedvességet a Dunántúlon és az északi országrészben, az Alföldön azonban szeptember közepén csak a felső 20-40 cm nedvesedett át. A fél méternél mélyebb réteg hazánk keleti kétharmadán továbbra is rendkívül száraz. (5. ábra)
A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál magasabban alakult. Keddig napközben 25 fok köré melegedett a levegő, a derült éjszakákon azonban főként a hétvégén és hétfőn 10 fok alá, a hidegre hajlamos helyeken 5 fok alá esett vissza a hőmérséklet. Szerdán jelentősebb enyhébb volt a hajnal, 11-15 fokot mérhettünk, de több fokkal visszaesett a nappali felmelegedés mértéke is.

Az idei nagyon meleg, aszályos nyáron a kapás növények és a gyümölcsök érése egyaránt jóval hamarabb következett be a szokásosnál. A napraforgó és a kukorica betakarítása már augusztus végén elkezdődött, a szeptember közepi gyakran csapadékos időjárása átmenetileg akadályozta a munkát, és rontotta az egyébként is gyenge termés minőségét.
Az országszerte átnedvesedett talaj kedvező körülményeket teremtett az őszi káposztarepce keléséhez, kezdeti fejlődéséhez.

A múlt hét második felében és hétfőn országszerte száraz volt az állományok levélzete, kedden és szerdán viszont már többfelé volt 3 és 10 óra közötti a levélnedvesség időtartama. A párás időszakok hossza azonban helyenként a száraz időben is kitett napi néhány órát a szélcsendes időben párássá váló éjszakák miatt (6. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a szeptember 5. és 20. közötti időszakra vonatkozó állapotot mutatják. Ekkor jelentős mennyiségű csapadék hullott hazánkban, ami sokfelé a természetes vegetáció zöld tömegének növekedését eredményezte (7. ábra), főként a rétek legelők sarjadtak újra. A rendkívül meleg és aszályos nyár után az anomália térkép az ország nagy részén továbbra is hiányt mutat az ilyenkor szokásos zöld tömeg mennyiséghez képest, érdekes azonban megfigyelni, hogy Budapest tágabb környezetében, ahol az augusztus csapadékosabb volt a sokéves átlagnál, az NDVI index is pozitív eltérést mutat (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1690 és 1900 foknap között alakul. Bár a hőösszeg növekedése az előző bő két hétben lelassult, de értéke már messze meghaladja a kukorica beéréséhez szükséges mértéket. A tavalyinál és a sokéves átlagnál egyaránt igen jelentősen, 200-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok eleinte főleg a középső országrészben, majd országszerte elkezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A szeptember második hetében érkezett bőséges csapadék már nem használt, hanem ártott az állományoknak. A tenyészidőszak során a csapadék mennyisége végig elmaradt az optimális értéktől, annak végére 150-200 mm-es hiány halmozódott föl, vagyis az ideális értéknek mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A virágzást jócskán lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, a forróság szeptember első hetében is folytatódott. Szeptember második hetében hirtelen hűlt le az idő, de ez a már beérett nyári kapás növényekre már nem volt hatással. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

A folytatásban marad a változékony időjárás. Pénteken északnyugaton, északon számíthatunk elszórtan gyenge esőre, záporra, majd szombaton főként a déli és a keleti országrészben várható akár nagyobb mennyiségű, 20 mm-t meghaladó csapadék. Vasárnap a nap első felében lesznek még esős területek, majd csökken a csapadékhajlam, és a jövő hét első napjaiban száraz időre van kilátás. Újabb csapadékot hozó időjárási front érkezése szerdán valószínű. A hét végéig északnyugaton a talaj felső részének száradása, míg keleten, és délen akár jelentős átnedvesedése várható. A hőmérséklet pénteken még nyáriasan magasan, 25-30 fok között alakul, csak északnyugaton, északon lesz ennél hűvösebb, majd szombattól hűlni kezd a levegő, és vasárnaptól a maximum értékek is 20 fok alatt, jellemzően 14-19 fok között várhatók. Éjszakánként pénteken és szombaton még enyhe marad az idő, jellemzően 15 fok fölötti értékeket mérhetünk, majd a jövő hét első napjaiban már 10 fok alá, a fagyzugokban 5 fok alá hűl a levegő.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 26.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 25-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 25-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól
2024. szeptember 25-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 24-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 24-én (%)

6. ábra
A párás (relatív nedvesség >90%) időszak hossza a 2024. szeptember 25-én reggel 8 órát megelőző 120 órában (óra)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index változása a 2024. szeptember 5. és 20. közötti időszakban a
2024. augusztus 28. és szeptember 12 közötti időszakhoz képest

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. szeptember 5. és 20. közötti időszakban

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. szeptember 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. szeptember 25-ig
(részletes magyarázat a szövegben)