2024. november 24. vasárnap
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2023. január 24. 13:56

2023. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

Európa
A 2023-as esztendő kedvező időjárással elkezdődött Európában az őszi vetések számára. A szokatlanul enyhe idő azonban problémákat okozhat a következő hónapokban.

A szokatlanul meleg augusztust egy aránylag hűvös időszak követte Európa legnagyobb részén, amely december közepéig tartott. Ez után egy gyors átmenettel jóval enyhébbre fordult az idő, az új év pedig rekord meleg hőmérsékleteket hozott. A meleg miatt az Alpokban január 16-ig nagyon kevés hó gyűlt össze, így ha nem növekszik a tél hátralévő részében a hóvastagság, akkor a tavasszal problémát okozhat az öntözés vízellátása. Eddig fagykár alig fordult elő Európában, csak a Volga térségében volt olyan hideg viszonylag kevés hóval társulva, amikor károsodhattak az őszi vetések. Észak- és Közép-Európában, a Benelux államokban és a Pireneusi-félszigeten csapadék többlet volt ebben az időszakban, mely nagyon kedvező hatással volt a talajnedvességre és a talajvízszintre, amely 2022-ben nagyon alacsony szintre süllyedt.

A Spanyolország délkeleti és Olaszország déli részét, valamint a Bulgáriát jellemző csapadékhiány egyelőre nem okoz problémát, viszont Törökországban a vetés további késést szenved, bőséges csapadékra lenne szükség a további károk megelőzéséhez.

2022. december 1. és 2023. január 16. között Európa legnagyobb részén 2-4 Celsius fokkal volt enyhébb az idő a sokéves átlagnál. Törökország keleti, Románia északnyugati részén, illetve helyenként Ukrajnában és a Balkán-félszigeten 4-6 fokos hőmérséklet eltérés is előfordult. Az enyhe idő december 19-től kezdődött gyakorlatilag egész Európában, a 0 fokos bázishőmérséklettel számított hőösszeg akár 30%-kal is meghaladta a sokéves átlagot ebben az időszakban. Ezzel szemben északon, Svédországban, Norvégiában és Oroszország európai területének keleti részén 2-4 fokkal hűvösebb volt az átlagosnál.

A szokásosnál akár 50%-kal is kevesebb csapadék hullott Spanyolország keleti partvidékén, Olaszország egyes vidékein, helyenként Görögországban és Bulgáriában, Törökország legnagyobb részén, Oroszország európai területének déli részén, illetve a norvég tengerparton.

Európa legnagyobb területén azonban az átlagosnál jóval több csapadék hullott, nagy területen 50%-nál is több esett.

Amerikai Egyesült Államok
Kaliforniában december utolsó hete óta tart a viharos időjárás, ami a tavaly hosszan elhúzódó, súlyos aszállyal küzdő államban most kiterjedt áradásokat eredményezett. Január közepére a Sierra Nevada hegységben lehullott hó vízegyenértéke már meghaladta az átlagos teleken októbertől márciusig lehulló mennyiséget. Az aszály számottevő mértékben mérséklődött Arizona és Új-Mexikó államokban is, október eleje óta ezeken a területeken is 150-200%-a hullott le a szokásos csapadéknak. Ugyanakkor az ország középső államaiban enyhe, száraz időjárás uralkodott január első felében. Az északi-középső területeken jelentős hótakaró védi az őszi gabonákat, a Nagy Síkság középső és déli területein azonban ki vannak téve a vetések az időjárás szélsőségeinek.

Kína
Decemberben száraz, hideg idő járt az ország keleti és déli vidékein, összességében az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek csak a fele hullott. Az őszi búza és a repce nyugalmi állapotba került. Az ősszel betakarított kukorica mennyisége az előzetes adatok szerint 277,2 millió tonna, ami 2%-kal meghaladja a tavalyi értéket, az átlagos hozam pedig 6,44 tonna hektáronként.  

Ausztrália
A keleti partvidéket tavaly ősszel sújtó kiterjedt árvizek komoly károkat okoztak, Új-Dél-Wales-ben 16, Victoria államban 7, Queensland-ben pedig 5%-át érintette a termőterületeknek. Károk keletkeztek a szántókon, a gyümölcsösökben, az infrastruktúrában, az állatállományokban, nem lehetett a gépekkel rámenni a földekre, késett a betakarítás, romlott a minőség, jelentős volt a kártevők és kórokozók nyomása is. A hosszú csapadékos időszak után decemberben az átlagosnál szárazabb időjárás segítette a búza, az árpa és a repce aratását. A búza termésbecslése emelkedett, 36,6 millió tonna termést várnak 2,82 tonna/hektáros hozam mellett, ami 1%-kal haladhatja meg a tavalyi rekordot. Árpából 13,4 millió tonna várható, ez a negyedik legmagasabb érték az évek sorban. Repcéből 7,3 millió tonnát takaríthatnak be, mely szintén új rekord, az előző évi csúcstermést az idei 4%-kal haladhatja meg. A nyári növények vetésterülete az árvizek hatására 9%-kal csökkent a tavalyi rekord nagysághoz képest. Január első felében is a decemberihez hasonló, az átlagosnál szárazabb időjárás segítette a kései nyári növények vetését. Ugyanakkor a talajban még elegendő nedvesség áll rendelkezésre az öntözés nélkül termesztett kultúrák fejlődéséhez, és a tározók is bőségesen tartalmaznak vizet az öntözéssel termesztett növények számára.  

Dél-Afrika
Meleg, többnyire napos időjárás segíti a nyári növények fejlődését, melyek számára eddig megfelelő mennyiségű nedvesség áll rendelkezésre a talajokban.

Argentína
Az ország középső részének mezőgazdasági területein az ilyenkor szokásosnál melegebb és szárazabb időjárás állandósult, ami komoly stressz hatást okoz már reproduktív fázisban járó korai vetésű nyári növényeknek. Északon, a gyapot fő termőterületein a hónap első hetében a 40 fokot is elérte a hőmérséklet, majd enyhült a hőség, és csapadék is érkezett, ami nagyon jól jött a frissen vetett kukorica és a több nyári kultúra számára is. Az állami statisztikák szerint január 5-ére a kukorica és a szója vetésével 85 illetve 90%-ban végeztek, a gyapot vetése viszont jelentős késést szenvedett a szárazság miatt. A búza és az árpa aratása befejeződött ugyanekkorra. Az idén értékesítésre kerülő kukoricatermést 52 millió tonnára becsülik hektáronként 7,54 tonnás hozam mellett.        

Brazília
Az ország déli termőterületeit hosszasan elhúzódó szárazság, míg az északiakat kiterjedt, heves esők jellemezték az utóbbi időben. A 30 fok fölötti meleg segíti a nyári növények gyors fejlődését, de igen magas a párolgásból adódó nedvességvesztés is. Az idei értékesítési évben a kukorica termését 125 millió tonnára becsülik 5,51 tonnás hektáronkénti hozam mellett.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2023. január 24.


1. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2022. december 1. és 2023.január 20. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, vörös pöttyözés: aszály,
barna pöttyözés: hőösszeg többlet, világoskék csíkozás: hideghullám, kék háromszög: napfénytartam hiány)


2. ábra
A 2022. december 1. és 2023. január 16. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


3. ábra
A 2022. december 1. és december 18. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


4. ábra
A 2022. december 19. és 2023. január 16. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


5. ábra
A 2022. december 1. és 2023. január 16. közötti időszak csapadékösszege a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)