2023. novemberi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika déli és északi részén, sokfelé Dél-Amerikában, és Mexikó északi és az USA középső vidékein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Dél-Amerikában, Afrika északi részén és Mexikóban mutat (2. ábra). A becsült októberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak bolygónkon (3. ábra), a legtöbb eső a trópusokon hullott, de sok esett például Európában is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett a szokásosnál többek közöttt Afrika és Dél-Amerika legnagyobb részén, Ausztráliában és Indiában (4. ábra).

Európa
Az elmúlt hetek átlagosnál jóval csapadékosabb időjárása a legtöbb nyugati, északi és közép-európai területen késleltette az őszi vetéseket, hátráltatta a cukorrépa és a burgonya betakarítását (például a Benelux államokban), Közép-Itáliában pedig árvizeket is okozott (5. ábra). Spanyolország keleti és Olaszország déli részén, valamint Románia és Bulgária keleti területein száraz időjárás uralkodott, ami az őszi vetések késését, valamint elhúzódó kelést és kezdeti fejlődést okozott. Az őszi káposztarepce vetési kampánya megfelelő körülmények között zárult le.

2023. október 1. és november 18. között Európa nagy részén a szokásosnál jóval enyhébb volt az idő, mint általában szokott lenni: az átlaghőmérséklet 2-4 °C-kal haladta meg az hosszú távú átlagot (6. ábra). A Fekete-tenger térségében, és helyenként Horvátországban, Közép-Olaszországban, északkelet Spanyolországban, Közép-Törökországban és Oroszország európai területén déli részén még enyhébb volt (4-6 °C-kal meghaladva az átlagot). Október első dekádjában a Pireneusi-félszigeten néhol a napi maximumok meghaladták a 35 °C-ot, és még november elején is előfordult 30 °C-ot meghaladó hőmérséklet. Az átlagosnál hidegebb idő a Skandináv-félszigeten fordult elő.

A szokásosnál sokkal több csapadék hullott Európa legnagyobb részén ebben az időszakban (7. és 8. ábra). Helyenként az átlagnak kétszerese, két és félszerese is leesett a Pireneusi-félsziget néhány részén, valamint Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában, illetve Skandinávia és Törökország egyes részein. Ezzel szemben száraz idő volt (legfeljebb 30 mm csapadék) Spanyolország keleti partvidékén, Szardínia és Szicília egyes részein, Közép-Olaszországban az Adriai-tenger partján, Közép-Törökországban, Bulgáriában, valamint Románia, Görögország és Oroszország európai területének déli részén.

Őszi kalászosok vetése
Az őszi kalászosok vetési kampányára október elején általában kedvezőek voltak a körülmények Közép-Európa nagy részén. Azonban Nyugat- és Észak-Európa egyes részein az október közepétől tartó esős idő késleltette vagy meg is akadályozta a vetést befejezését. A helyzet különösen kritikus Nyugat-Franciaországban, ahol a vetés kevesebb mint felét fejezték be. Nagy a probléma a Benelux-államokban, Németország északi részén, Dániában és Lengyelország nyugati területein, Írországban és az Egyesült Királyságban is. Amennyiben folytatódik a sok csapadék, akkor jelentősen csökkenhet a vetésterület. Bár a vetés még lehetséges a következő napokban, de a kelés és a kezdeti fejlődés már attól fog függni, hogy a december enyhe lesz-e. Néhány gazdálkodó várhatóan idén már nem vet, hanem tavaszi búzára vált. Lengyelország keleti és déli részén, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban általánosságban kedvezőek a körülmények. Románia keleti területein kedvezőtlenül száraz körülmények uralkodtak, ami késleltette a vetést és gyenge kelést eredményezett. Bulgáriában is súlyos aszály nehezítette az őszi kalászosok helyzetét, újravetére lehet szükség. A Pireneusi-félszigeten az átlagosnál több csapadék kiváló talajnedvességi feltételeket teremtett a vetéshez és keléshez a legtöbb régióban.

Őszi káposztarepce
Megfelelő körülmények között fejlődik az őszi káposztarepce a fő termőterületeken Németországban, Franciaországban és Lengyelországban. Azonban Észak-Európában a túlzottan nedves körülmények, míg Délkelet-Európában a túlságosan száraz talajok adnak okot aggodalomra. Bulgária nagyobb részén és Kelet-Romániában az aszályos körülmények akadályozták a megfelelő magágy kialakítását, a vetés jelentősen késett, a kelés hiányos, vontatott, valószínűleg csökkenni fog a vetésterület is.

Amerikai Egyesült Államok
November első felében csak kevés helyen öntözte eső a földeket, az államok nagy részén száraz, enyhe időjárás segítette a késő őszi mezőgazdasági munkákat, beleértve a nyári növények betakarítását és az őszi gabonák vetését. Ezekkel a feladatokkal az ilyenkor szokásosnál jobban lehetett haladni, így november 19-re a kukorica, a cirok és a földimogyoró betakarításával 90% fölötti arányban végeztek, és a gyapot aratásának 77%- a is megtörtént már. Az őszi búzának 95%-a a földbe került ugyanekkorra, és az elvetett mennyiség 87%-a ki is kelt már. Az állományok csaknem felét jó vagy kiváló minőségűre értékelik, ami 16 százalékponttal magasabb arány a tavalyinál. Csapadék az északnyugati partvidéken, a Nagy Tavak környékén, az Ohio-völgyétől északkeletre, valamint a déli országrészben hullott. Utóbbi tájakon kimondottan jól jött az eső, mert a megelőző időszakban aszály sújtotta a térséget. Florida környékét egy viharciklon is érintette, ott egyes helyeken 100-250 mm között mennyiség esett. Csaknem az egész ország területén a sokéves átlagnál több fokkal melegebb időjárás uralkodott november első két dekádjában.

Mexikó
Mexikóban az április és augusztus között elvetett kukorica betakarítása mostanában zajlik. A tenyészidőszak első felében aszály sújtotta az állományokat, október folyamán pedig négy hurrikán is károkat okozott a kukorica övezet nyugati részén. Így az idei termés, melyet 26,5 millió tonnára becsülnek, 6%-kal elmarad a tavalyi rekord mennyiségtől. A várható hozam 3,93 tonna hektáronként.

Kazahsztán
Kazahsztán tavaszi búza termő vidékein szeptemberben és októberben igen heves esőzések rontották jelentősen az aratás előtt és alatt álló termés mennyiségét valamint minőségét. Ezért az ország idei búza termését mindössze 12 millió tonnára becsülik, ami 27%-kal elmarad a tavalyi mennyiségtől, pedig az idén nagyobb területen vetettek tavaszi búzát, de a hozamot csak 0,88 tonnára valószínűsítik hektáronként.

Kína
November első hetében egy ciklon okozott kiterjedt esőket Kína keleti részén. Az Észak-Kínai Alföldön 25 mm-t meghaladó mennyiség esett, a Jangce völgyében pedig helyenként 100 mm-nél is többet mértek. A nedvesség kimondottan jól jött a búza korai fejlődéséhez, mert száraz idővel indult a tenyészidőszak. A hidegfront, amivel a csapadék érkezett véget vetett a megelőző hetek enyhe időjárásának, az Észak-Kínai Alföld északi tájain az első fagyok is megjelentek. Az ország délkeleti részét a hónap közepén is számottevő eső öntözte, míg a búza fő termőterületein ekkor már száraz az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárás lassította az őszi vetések fejlődését, de a téli nyugalmi állapot még nem kezdődött el.

India
Az ország búza termő vidékein többnyire kedvező időjárás segítette az idén a növény termesztését. A vetés időszakában megfelelő talajnedvesség és az előző évinél magasabb árak miatt minden eddiginél nagyobb területen vetettek búzát. Így az idén rekord nagyságú, 110,6 millió tonnás búzatermést várnak rekord magas, 3,52 tonnás hektáronkénti hozam mellett.

Ausztrália
November elején kiterjedt, 10-25 mm csapadékot adó záporok lassították a repce, árpa és búza érését és betakarítását az ország keleti mezőgazdasági területein. Ezektől az időszakos veszteségektől eltekintve azonban jól jött a csapadék, mert megnövelte a nyári növények gyökérzónájának talajnedvességét, és kedvező feltételeket teremtett a további vetéshez. A megelőző időszakban kiszáradt talajok számára viszont ez a csapadék túl kevés volt a középső és mélyebb rétegek átnedvesedéséhez, és a hónap közepén a keleti országrészben már csak gyenge záporok fordultak elő. Ausztrália déli és nyugati termőterületein forró, többnyire száraz időjárás segítette az őszi gabonák és a repce érését és aratását. A hőmérséklet az ország déli részén november közepén már a 40 fokot is meghaladta.
A búzatermés a várakozások szerint jóval elmarad az idén a tavalyi rekord mennyiségtől, az idei termést 24,5 millió tonnára becsülik 1,94 tonnás hektáronkénti hozam mellett. A repcetermés is hasonló mértékben, mintegy harmadával elmarad a tavalyi mennyiségtől, ebből 5,1 millió tonnát várnak, a hektáronkénti hozam pedig 1,46 tonna körül valószínű.

Dél-Afrika
Az ország keleti mezőgazdasági területein záporok öntözték a fejlődés korai szakaszában lévő kukoricát és egyéb nyári növényeket november első felében. A nyugati területeken eddig száraz, meleg idő uralkodott, a gazdák az esős évszak kezdetét várják a nyári növények vetésével.

Argentína
November első dekádjában Argentína középső és északkeleti tájain záporok enyhítették az aszályt. Ezeken a területeken 10-50 mm esett, és az átlagosnál néhány fokkal magasabb hőmérséklet is segítette a kelés körüli fázisban levő nyári növények gyors fejlődését. Az északnyugati termőterületeken forró, de száraz időjárás volt az uralkodó, ami ugyan kedvezett az őszi gabonák érésének, de a nyári növényeket komoly hőstressznek tette ki. A hónap közepén délen csökkent a csapadékhajlam, és hűvösebbre fordult az idő, míg északon heves esők okoztak többfelé árvizeket, de a csapadékos idővel a forróság is enyhült.
A búza számára az október végén kezdődött esők a legtöbb helyen már túl későn érkeztek, a tenyészidőszak nagy részén pedig száraz időjárás volt az uralkodó. Az ország idei búzatermését 15 millió tonnára várják, ami 20%-kal kevesebb a tavalyi termésnél. A hozamot 2,73 tonnára becsülik hektáronként, ami szintén 20%-kal marad alatta az előző évi értéknek. Az 5 millió tonnára becsült idei árpatermés szintén bő 10%-kal elmarad a tavalyitól.

Brazília
Az évszakhoz képest forró, és száraz időjárás sokkolta november első felében Brazília középső és délkeleti termőterületein a vegetatív állapotban lévő szójababot és az egyéb nyári növényeket. A hőmérséklet az ilyenkor szokásosnál 2-7 fokkal magasabban alakult, ami a fokozott párolgáson keresztül tovább súlyosbította a szárazság hatását, és egyes növényeknél már most visszafordíthatatlan károkhoz vezetett. Ugyanakkor a legdélebbi területeken heves záporok öntözték a még aratás előtt álló búzát. Országosan már folyamatban van a búza betakarítása. Októberben rekord mennyiségű csapadék hullott a fő termőterületein, ami jelentősen rontott a termés minőségén. A becsült adatok szerint országosan 9,4 millió tonnás búzatermést várnak 2,76 tonnás hektáronkénti hozam mellett, ami jelentősen alatta marad a tavalyi rekord hozamnak és termésnek.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

   * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
   * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
   * repce: Kanada, Kína, India, EU
   * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
   * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2023. november 28.

1. ábra
VHI Index 2023. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2023. november második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A 2023. október havi csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2023. október csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2023. október 1. és november 18. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: árvíz, világoskék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pöttyözés: hőösszeg többlet, kék pöttyözés: hőösszeg hiány, vörös pöttyözés: aszály)

6. ábra
A 2023. október 1. és november 18.közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)