2024. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika északnyugati részén, Mexikóban és helyenként India keleti vidékén. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index Afrika északnyugati részén és foltokban Dél-Amerikában mutat (2. ábra). A becsült decemberi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak bolygónkon (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de ismét sok esett például Európában, Ausztrália keleti részén, valamint Észak-Amerika nyugati és keleti partvidékén is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika középső és nagy területen a déli részén, sokfelé a Mediterrán térségben, de Brazíliában és Ausztrália nyugati felén is (4. ábra).

Európa
Az elmúlt hetekben jelentős különbségek alakultak ki Európa időjárásában: nagy területen számottevő a csapadéktöbblet, miközben a mediterrán térségben helyenként még mindig tart az aszály, északon pedig az átlagosnál is komolyabb volt a hideg (5. ábra).

A 2023. december 1. és 2024. január 14. közötti időszakban a sokéves átlagnál 2-4 Celsius fokkal volt melegebb Olaszországban, Magyarországon, Szlovákiában, a Balkán-félsziget nagyobb részén és a Fekete-tenger térségében (6. ábra). Ettől is enyhébb időt mértek helyenként Romániában és Törökországban, illetve Oroszország európai területének déli részén, ezeken a területeken 4-6 fokkal is meghaladta a középhőmérséklet a sokéves átlagot. Ezzel szemben az átlagosnál hűvösebb idő volt (2-4 fokkal) a Skandináv-félszigeten és Oroszország európai területének északi részén, a hőmérséklet éjszakánként többször -20 fok alá csökkent január első hetében.

Az átlagosnál csapadékosabb idő volt ebben az időszakban (50, helyenként 150%-kal is több hullott a sokéves átlagnál) az Egyesült-királyságban, a Benelux államokban, valamint Közép- és Kelet-Európában (7. ábra). Ezzel szemben az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a Pireneusi-félszigeten, Olaszországban, Skandináviában, a Balkán-félszigeten, Törökországban és Oroszország európai területének északnyugati részén.

Dániában december végén, január elején hirtelen hőmérséklet csökkenés következett be egy nagyon csapadékos időszak után, a belvíz megfagyott a földeken, és így az őszi vetések károsodtak. A balti államokban a hideg hullám miatt az őszi vetéseket fagykárok érhették.

A sok csapadék a Benelux államokban, különösen Hollandiában helyénként tovább késleltette a vetést. Közép-Európában a december második felében érkezett nagyon enyhe időjárás és a sok csapadék miatt a magasabb hegyekben is megindult az olvadás, nőtt a belvizes területek kiterjedése és árhullámokat indított a folyókon.

A csapadékhiány miatt Szicíliában tovább folytatódott az aszály, Görögországban pedig már a gyümölcsfákra is negatív hatása van a szárazságnak.

A december 10-től január első hetéig a Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában, Romániában és Ukrajna déli részén kialakult, az átlagosnál jóval egyéb időjárás a későn vetett őszi kalászosok megerősödésére kedvező hatással volt.

Amerikai Egyesült Államok
Január első hetében az El Nino évekre jellemző hőmérsékleti anomália volt az uralkodó, az északi államokban az átlagosnál jóval enyhébb, míg délen hidegebb volt az idő. A következő héten azonban két jelentős téli vihar is hasonló útvonalon haladt át az országon. Az északnyugati államoktól előbb délnyugatra, majd északkeleti irányba vonultak ezek a ciklonok a Síkság középső régiójában és a Középnyugaton erős havazás kíséretében, délen pedig heves zivatarok söpörtek végig. A keleti államokban többfelé 50-100 mm, lokálisan ennél is több csapadék hullott a már amúgy is telített talajokra, főként az Atlanti partvidék északi részén alakultak ki komoly áradások. Ugyanakkor a Síkság és a Középnyugat északi részén csak kevés hó hullott, viszont rendkívüli hideg árasztotta el a térséget. A -30 Celsius foknál is alacsonyabb hőmérséklet a vékony vagy semmilyen hótakaró mellett az őszi vetéseket sokfelé károsította, és a kifagyás veszélyét növelte az a körülmény is, hogy ez a zord időjárás az elmúlt 130 év legmelegebb decemberét követte. Január közepétől csökkent a csapadékhajlam, viszont a rendkívüli hideg a délnyugati államok kivételével az egész országot elárasztotta. Bár január 20-án az őszi búza vetésterületének jelentős részét hótakaró borította, Montana állam térségében ez továbbra is igen vékony maradt. A fagyos idő az állattartásban is gondokat okozott, különösen azokon a területeken, ahol hóviharok is nehezítették a helyzetet. A hideg Texas és Louisiana déli részéig hatolt, de nem volt olyan mértékű, hogy a citrus ültetvényeket számottevően veszélyeztette volna.
Az Egyesült Államok 2023-as teljes kukorica termését rekord magasra, 539,2 millió tonnára becsülik, ami 12%-kal több az előző évinél, rekord magas terméshozam mellett. A tavalyi összes búza termés 63,8 millió tonna lett, ami szintén jelentősen, 10%-kal több a 2022-ben betakarított termésnél.

Ausztrália
Kiterjedt esők, záporok öntözték Ausztrália keleti részét a nyár derekán. Az év eleje óta minden héten lehullott 10-50 mm, ami az ilyenkor szokásos fölé növelte a talajnedvességet, és nagyon jól jött az átlagosnál szárazabb tavasz után. A nyári növények terméskilátásai jelentősen javultak, bár az állandósult esők már számottevően hátráltatják az őszi vetés betakarítási munkáit.
A búzatermés a várakozások szerint jóval elmarad az idén a tavalyi rekord mennyiségtől (-37%), az idei termést 25,5 millió tonnára becsülik 2 tonnás hektáronkénti hozam mellett.

Dél-Afrika
Január első három hetében az ország keleti felén rendszeresek voltak az esők, záporok, melyek kedvező feltételeket teremtettek a fejlődésben lévő nyári növények számára. A hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékek körül alakult, így komolyabb hőstressz sem veszélyeztette a reproduktív fázisban lévő kukoricát. A nyugati tájakon, ahol az öntözéses kultúrák az elterjedtek, száraz, napos, meleg időjárás segíti a kukorica és gyapot fejlődését valamint a gyümölcs- és szőlőtermesztést.

Argentína
Az ország déli és nyugati fontos mezőgazdasági területeit január első hetében összességében 25-50 mm csapadékot adó záporok öntözték, majd a záporos idő fokozatosan északabbra húzódott, és a hónap közepén a középső és az északkeleti országrészben is 25-100 mm esett, így megfelelő nedvességhez jutottak a korábban komoly szárazsággal küzdő területek is.

Brazília
A megelőző időszak száraz, forró időjárása után januárban változékonyabbra fordult az idő a legfontosabb mezőgazdasági termőterületeken. Enyhült a forróság, és rendszeressé váltak a záporok, ami a még érés előtt álló szójának és kukoricának nagyon jókor jött, bár a legkorábbi vetésű állományok betakarítását már hátráltatja. Az előrejelzések szerint az ország idei kukorica termése 127 millió tonna lesz, ami 10 millió tonnával elmarad a tavalyi rekord magas terméstől. A hozamot 5,67 tonnára becsülik hektáronként, ami 7%-kal alacsonyabb érték az előző évinél.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

   * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
   * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
   * repce: Kanada, Kína, India, EU
   * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
   * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2024. január 24.

1. ábra
VHI Index 2024. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. január második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A 2023. december havi csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2023.december csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2023. december 1. és 2024. január 14. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: hideghullám, világoskék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pöttyözés: hőösszeg többlet, vörös pöttyözés: aszály)

6. ábra
A 2023. december 1. és 2024. január 14. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)